Donat József: A tudomány szabadsága. A modern szellemi áramlatok bírálata. 1. rész (SJ) (Budapest, "Élet" Irodalmi és Ny., 1915)

Második szakasz. A kutatási szabadság és a hit

amit a kutatás az átöröklési kérdésben eddig megállapított.“ 1 S ő katholikus pap s az altbrünni Ágoston-rendű kolostor apátja volt. Vierordt Károly (•f 1884) fiziológiai tankönyvéről ismeretes, amely mint sokat használt segédkönyv még mindig ott szerepel az egyetemi könyvtárak olvasó asztalain. 1865-ben a tübingeni egyetem dísztermében előadást tartott „a tudomány egységéről“ s befejezésül e szavakkal fordult hallgatóihoz : „Még mielőtt az önök vallásos nézetei megállapodott belátássá fejlődnének, támaszkodjanak e jóakaró nyilatkozatra : Jézus vallásának isteni voltába vetett hitük nem megtévesztéssel került az önök szívébe. Az igazi jámborság épp olyan távol van a korlátolt túlbuzgóságtól, mint a felvilágosodott gőgtől ; az értelem jogát nem korlátozza, viszont biztosítja annak lehetőségét is, hogy a gondviselésbe vetett vidám bizalom tudatában maradjunk meg érzékfeletti és örök rendeltetésünkben.“ Ehrenberg K. (f 1876) az ázalagok és protozoák, a „parányok világának“ felfedezője. A Haeckel-féle anyagelvüsé- get és Darwin elméletét, amely tagadja a célszerűséget, elvetette ; előtte „képzeletszőtte“ elméletek s mulattató regények voltak azok. Hasonlóképpen barátja s meggyőződésben társa Martius K. (f 1868), kinek oly kifejlett keresztény érzülete volt, hogy a növényvilág csodáiban Isten bölcseségét szemlélte. Már életében egy fehérgyapjas halotti csuklyát készíttetett magának s bele keresztet hímzett :

1 Muckermann, Grundriss der Biologie I. (1909) 136.

„A tudomány és hit összeférhetetlenségének tanúi.“ 3)1

I