Donat József: A tudomány szabadsága. A modern szellemi áramlatok bírálata. 1. rész (SJ) (Budapest, "Élet" Irodalmi és Ny., 1915)

Második szakasz. A kutatási szabadság és a hit

vitairatainak, melyeket írt, egyike volt a „Rettung der Offenbarung gegen die Einwürfe der Freigeister“, melynek közzététele 1747-ben Berlinben Nagy Frigyes udvara közelében határozott erkölcsi bátorságra vall.“1 Ebben az iratában rámutat azokra a nehézségekre, melyek minden tudományban, még a méréstanban is előfordulnak s hozzá fűzi: „Mily joggal kívánhatják a szabadgondolkodók, hogy teljesen elvessük a Szentírást egypár oly nehézség miatt, melyek leggyakrabban távolról sem fontosak, mint azok, melyek a méréstanban előfordulnak.2

Gauss ("f 1855.) talán minden idők legnagyobb matematikusa „Hihetetlenül hangzik, de mégis úgy van, hogy mint három éves gyermek atyját, aki egyszerű mesterember volt, műhelyében figyelmeztette, ha segédeivel való elszámolásában számtani hibát követett el.“

„A halál utáni személyes fennmaradásban való tántoríthatatlan meggyőződése — bizonyítja életírója — erős hite a dolgok végső rendezőjében, az örök, igazságos, mindentudó, mindenható Istenben, volt vallásos életének alapja, amely felül nem múlt tudományos kutatásaival tökéletes öszhangba olvadt össze.“3

Cauchy ("f 1857.) rendkívüli lángész volt, akinek teremtő ereje mindenütt új utakat tudott találni; a párisi akadémia minden heti ülésében új dologgal lépett fel. Emellett kötelességtudó katholikus

1 Allgemeine deutsche Biographie VI. 427. — 2 Kellner, 45. — 3W. S. von Walterhausen, Gauss zum Gedächtnis (1856.) 103.

„A tudomány és hit összeférhetetlenségének tanúi.“ 325