Donat József: A tudomány szabadsága. A modern szellemi áramlatok bírálata. 1. rész (SJ) (Budapest, "Élet" Irodalmi és Ny., 1915)

Második szakasz. A kutatási szabadság és a hit

Secchi nem az egyetlen pap és szerzetes a XIX. század csillagászai között. Már a század első napján említésre méltót alkott egy szerzetes. Ezen a napon fedezte fel az első asteroidát, Cerest a teotinus Piazzi József (1826.) Gauss, a nagy matematikus Piazzi tiszteletére Józsefnek nevezte el elsőszülöttét.

Kétségtelenül figyelemre méltó tény, amely legjobban bizonyít a természettudomány és a hit összeférhetetlensége ellen, hogy éppen a katholikus papság, a vallás és a hit e legkiválóbb képviselője, szokatlan arányban növelte a természetkutatók számát. Poggendorf életrajzi szótára a természet- tudományok köréből, mint az elő- és utószó mondja, 1863-ig 8847 természetkutató nevét és életrajzi adatait tartalmazza. Ezek közül pedig 862, tehát 9'8°/o katholikus papság 1 Hogy e 10°/o-t méltányolhassuk, meg kell gondolnunk azt, hogy ezek közül legtöbbet nem állása, hanem személyes hajlama ösztönzött a természet kutatására s hogy azonkívül más hivatás is igénybe vette őket.

A mennyiségtan ugyan nem természettudomány, de elválaszthatatlanul összefügg vele. Éppen azért a matematikusokat is bevonhatjuk megfigyelésünk keretébe. Csak a három legnagyobbra mutatunk itt, Euler, Gauss és Cauchyre; mindhárom hivő keresztény volt.

Euler (f 1783-ban Péterváron) termékenységre nézve az újabb kor tudósainak történetében páratlanul áll ; a párisi tudományos akadéma tízszer Ítélte oda neki a pályadíjat. „Miként a nagy matematikusok — mondja Cantor M. — Euler mélyen vallásos volt, vakbuzgóság nélkül. Családjának házi ájtatosságait esténként maga vezette s kevés számú

1 V. ö. Schreiber /., Die Jesuiten und ihr Verhältnis zur Astronomie. Különlenyomat a Natur und Offenbarung-ból.

49. köt. (1903.) 2.

324 „A tudomány és hit összeférhetetlenségének tanúi."