Donat József: A tudomány szabadsága. A modern szellemi áramlatok bírálata. 1. rész (SJ) (Budapest, "Élet" Irodalmi és Ny., 1915)

Második szakasz. A kutatási szabadság és a hit

,A tudomány és hit összeférhetetlenségének tanúi.“ 323

ságával tíz szemlélőt pótol és felülemel. Egyidejűleg magától a kiállítóiéi hallhatták, az időjelző berendezésére és működésére vonatkozó összes szükséges tudnivalókat ; mert Secchi kész volt naponként minden európai művelt nyelven felelni a kérdezőknek. Különösen érdekes volt a mutatók zajtalan játéka, a amelyek — mintha a természet erőinek titkárai volnának — éjjel-nappal működnek s negyedóráról-negyedórára a legnagyobb pontossággal feltüntetik a hőmérsékletnek, a légnedvességnek, a széláramnak, a légsúlymérő higanyának minden változását. Még a szél erősségét és az eső idejét is feljegyzi a csodálatos szerkezet.“ A feltalálót 46.000 műkiállító közül a nagy aranyéremmel tüntették ki. Azonkívül III. Napoleon császár, az osztrák császár, az orosz cár s a porosz és belga királyok segédlete mellett nyújtotta át neki a francia becsületrend lovagi jelvényeit, míg a braziliai császár az „aranyrózsa“ tulajdonosává nevezte ki.

Meigno francia természettudós így ír Secchiről : „Secchi szerfölött jámbor volt s munkaképessége nem ismert határt. Állandóan kész volt új, tudományos tervezetek kigondolására, mindig vállalkozott új és hosszú szemléleti hadjáratokra. 800 iratának puszta jegyzéke századunk legcsüggedhetetlenebb munkásaként mutatja be őt. S jól gondoljuk meg : Ez iratok mindegyike, bármily rövidek is, elsőrangú, nehéz kutatást és megfigyelést tartalmaz. Es az az ember, aki oly sokat írt, az ég vizsgálásával és kutatásával töltötte éjszakáit."1

A csillagászat a XIX. században sem tagadta meg Istenhez vezető hivatását. A hivő csillagászok hosszú sorát említhetnők, akik nagyokat alkottak. így Respighi ("f 1889.) a római csillagász, tántoríthatatlan katholikus és Lamontnak, a müncheni csillag- vizsgáló igazgatójának katholikus érzülete általánosan ismeretes volt ; Heis (t 1877.) hasonlóképen buzgó katholikus. Csillagtérképének, amelyen 27 évig dolgozott, egyik legelső példányát megküldötte IX. Pius pápának. Bessel és Olbers csillagászok is úgy beszélnek leveleikben Istenről, másvilágról és gondviselésről, hogy emellett az anyagelvűség szóba sem jöhet.

1 Pohle, P. Angelo Secchi. (1914.) 191 s köv. 16 s köv.

21*