Donat József: A tudomány szabadsága. A modern szellemi áramlatok bírálata. 1. rész (SJ) (Budapest, "Élet" Irodalmi és Ny., 1915)

Második szakasz. A kutatási szabadság és a hit

312 „A tudomány és hit összeférhetetlenségének tanúi.“

sére.1 A mü címe ; „De revolutionibus orbium coelestium libri VI“ ; III. Pál pápának ajánlotta. Maga a szerző csak rövid ideig örvendhetett megjelenésének. Az első példány, amit a nyomdából küldtek neki, halálos ágyán találta ; rá néhány órával kilehelte lelkét 1543 május 24.-én. Művéhez írt bevezetésében ezt írja a keresztény érzelmű tudós: „Ki ne igyekeznék a Legfölségesebb állandó szemléletére s bizalmas közellétébe eljutni s ki ne óhajtaná a világ mindenható alkotóját, a legtökéletesebb boldogság kútfejét elérni, ha már egyszer a világszerkezetnek az isteni bölcseségtől kormányozott, kimondhatatlanul csodálatos szerkezetébe elmélkedve bepillanthatott !“

„Kopernikusz nélkül nem lett volna Kepler, Kepler nélkül nincs Newton.“2 „Ez a három férfiú, teszi hozzá egy újabb csillagász, elválaszthatatlanul együvé tartozik, kölcsönösen támogatja és kiegészíti egymást . . . Vitatkozni lehetne arról, hogy a három név közül melyikről nevezzük el a csillagászati rendszert, még ha őket magukat is megkérdezhetnék, egyhangúlag azt válaszolnák, amit egyikök vagy másikuk szájába adtak : Nem az én rendszerem, hanem Isten elrendezése.“3 Miként Kopernikusz, éppúgy Kepler és Newton mélyen vallásos emberek voltak.

3 Ez utóbbi 1536-ban így írt neki : „Quam ob rem, vir doctissime, nisi tibi molestus sum, te etiam, atque etiam oro vehementer, ut hoc tuum inventum studiosis communices.“ A levél a főmű elé van nyomtatva. —- 3 Mädler, Geschichte der Himmelskunde I. (1872). 228. — 3 Müller A. : Kepler János (1903). 169.