Donat József: A tudomány szabadsága. A modern szellemi áramlatok bírálata. 1. rész (SJ) (Budapest, "Élet" Irodalmi és Ny., 1915)

Második szakasz. A kutatási szabadság és a hit

„A tudomány és hit összeférhetetlenségének tanúi.“ 313

Kepler János 1571 ben Württembergben született. Mint protestáns szülők gyermeke, luteránus vallásban nevelkedett. Miután 1594-ben a gráci kolostori iskolához hívták meg számtan-tanárnak, azután majdnem állandóan Ausztriában tartózkodott, mely úgyszólván második hazája lett ; először Grácban élt, azután mint Tycho utódja udvari mennyiségtantanári állásban Prágában, végül mint gimnáziumi tanár Linzben. Utolsó éveit Saganban és Regens- burgban töltötte, ahol meghalt 1630-ban. Később is megőrizte hálás emlékezetében a dementia austriaca-t és a Favor archiducalis-t. Kepler csillagászati munkálkodása, különösen a bolygók törvényei ismeretesek. Fáradhatatlan kutató szelleme nemes jellemmel, jókedvvel, szíves jósággal és szerénységgel, mindenekelőtt pedig mélyen vallásos lélekkel párosult. Vallásos életét illetőleg azonban mégis nehéz körülmények közé került. Már nagyon korán kellemetlen ellentétbe került hitvallásának hivatalos képviselőivel, nevezetesen azért, mert azoknak az volt a meggyőződésük, hogy az ő kopernikuszi világnézete ellenkezik a Szentírással, ami a tudós csillagásznak sehogy sem fért a fejébe. Ehhez járultak még más nézeteltérések. Az ellentét mind jobban elmérgesedett. Az tagadhatatlan, hogy a luteránus egyházhatóságok oly nagy kíméletlenséggel léptek föl Kepler ellen, ahogyan Rómában sohase jártak el Galilei ellen. Kizárták a luteránus egyház közösségéből s bármint is iparkodott az egyházi büntetéstől megszabadulni, ez nem sikerült neki.

JAN'f