Donat József: A tudomány szabadsága. A modern szellemi áramlatok bírálata. 1. rész (SJ) (Budapest, "Élet" Irodalmi és Ny., 1915)

Második szakasz. A kutatási szabadság és a hit

mestere ez : Kopernikusz Miklós. Kora sokoldalú képzettségű tudósainak egyik legkitűnőbbje ; a krakói, a bolognai, ferrarai, páduai iskolákat látogatta, de ifjúságától fogva különös lelkesedéssel szentelte magát a csillagászatnak. Katholikus pap, frauenbergi kanonok volt. — Zöckler O. protestáns teológus így ír : „Ha a római egyház újabb képviselői büszkék a frauenbergi kanonokra, hogy ő az egyház hű fiai közé tartozik, nekünk evangélikusoknak irigység nélkül kell őt nekik átengednünk, dacára az ő szabadelvű fellépésének az iskolás bölcselet aristoteles-ptolomeusi világnézete ellen, dacára az ő előzékeny vendégbarátságának, amely- lyel az evangelkus Rhetikusszal szemben viseltetett.“ 1

Majdnem 40 éven át vizsgálódott a lelkiismeretes kutató Frauenbergben, az ő „Kopernikusz tornyában“, az egyszerű csillagvizsgálóban, amelyet ott felállított magának és gyűjtötte az anyagot csillagászati főmüvéhez. Mégis 10 évig késett a higgadt tudós kész kéziratának közlésével, míg végre elhatározta magát erre barátainak, névszerint Giese Tádé, püspöke, egyúttal jóbarátja és Schönberg bíboros, capuai érsek szakadatlan ösztönzé1 Gottes Zeugen im Reiche der Natur (1906) 82. — György, Joachim egyháztudós, Rhetikus melléknévvel, protestáns és wittenbergi tanár, Frauenbergbe jött Kopernikuszhoz s a legszívesebb fogadtatásban részesült. Legnagyobb magasztalással dicsőíti „mesterét“ ; éppúgy az akkori kulmi püspököt, Giese Tádét. V. ö. Müller A. Nikolaus Kopernikus. 72. Ergänzungsheft zu den Stimmen aus M. L. (1898). 53. s k.

„A tudomány és hit összeférhetetlenségének tanúi.“ 311