Donat József: A tudomány szabadsága. A modern szellemi áramlatok bírálata. 1. rész (SJ) (Budapest, "Élet" Irodalmi és Ny., 1915)

Második szakasz. A kutatási szabadság és a hit

Vádak és ellenvetések.

305

tonnai „az emberi élet gyengeségeinek“ számlájára írjuk s azt kell mondanunk : „Hogy még a bíró is alá van vetve annak a szükségszerűségnek, hogy sok dolgot nem tudunk, nyomorúság, de a bölcs előtt nem bűn.“ 1 Szabad-e ebből azt következtetni, hogy ez a tanítóhatalom baj ? Akkor az állam- hatalmat és az atyai tekintélyt is el kellene törölni, mert néha ballépést követ el. Arra kell következtetnünk : jobb volna, ha egyáltalán semmiféle tekintély sem volna. Ahol emberek vannak és emberek kormányoznak, ott ballépések elmaradhatatlanok. Az orvos is elkövet ballépést felelősséggel teljes tisztében és azután is bizalommal fordulnak hozzá. Minden nevelő, még a főiskolai is, elkövet jelentékeny hibákat, mégis megmarad a tisztelet a hivatalos tekintély iránt. Az állami kormány is korlátolt és csak az anarchista jut arra a következtetésre : le vele ! „Hogy még a bíró is alá van vetve annak a szükségszerűségnek, hogy sok dolgot nem tudunk, nyomorúság, de a bölcs előtt nem bűn.“

1 De civ. Dei. IX. 6.

Donat, A tudomány szabadsága.