Donat József: A tudomány szabadsága. A modern szellemi áramlatok bírálata. 1. rész (SJ) (Budapest, "Élet" Irodalmi és Ny., 1915)

Második szakasz. A kutatási szabadság és a hit

304

Vádak és ellenvetések.

volt a meggyőződésük, hogy „a tilalom semmiben sem gátolja a kutatás szabadságát és Isten művének tanulmányozását.“ És 1685-ben Kochanszky jezsuita arról tanúskodik, hogy minden katholikus- nak szabad „a föld forgásának cáfolhatatlan fizikai és mathematikai bizonyítását keresnie.“ Azt természetesen tudták, mily része volt a tan elítélésében annak a feltevésnek, hogy semmiféle perdöntő érvet sem lehet ellene felhozni. Így történt, hogy a kongregáció határozata a XVIII. században már meglehetősen elvesztette érvényét. A híres fizikus és csillagász, Boscovich jezsuita írja 1755-ben : A megfigyeléseknek Kepler törvényeivel való rendkívüli megegyezése folytán a csillagászok nem tartják többé ezt a világnézetet puszta elméletnek, hanem csalhatatlan igazságnak.1

így azután a történelem világánál Kopernikusz világnézetének indexretétele egészen máskép fest, mint amilyennek azt az az elhamarkodott vád feltüntetni szokta, hogy Róma egészen a XIX. századig elítélte. A konok elvakultságnak és egyházi leigázásnak semmi nyoma sincs itt; a törvényes tekintély előtti meghajlásról van itt szó, annyira, amennyire az ember kötelezőnek tartja. Keresztény szellemtől á1 hatott tudomány volt az, mely a még nem tisztázott kérdésekben magasabb érdekek szempontjából az önkéntes megalázódás áldozatát tette le a minden tudomány osztogatójának oltárára.

Mi az emberi ítéletek bizonytalanságát szent Agos1 Crisamá1 347, 350.