Donat József: A tudomány szabadsága. A modern szellemi áramlatok bírálata. 1. rész (SJ) (Budapest, "Élet" Irodalmi és Ny., 1915)
Második szakasz. A kutatási szabadság és a hit
300 Vádak és ellenvetések. Barberini bíborosok, valamint Agucchi, Dini és Ciampoli egyházi férfiak szeretettel és érdeklődéssel vettek részt. Francia- országban hasonlóképpen oly nevekkel találkozunk, mint Mer- senne, Gassendi, Descartes. Úgyszintén Itáliában is Galilei után és vele kapcsolatban. Nagyszámú kiváló természettudóst találunk itt, mint Torricelli, Cassini, Riccioli s mások. Úgyhogy Gemiani Montanari azt írhatta 1667-ben, hogy Itáliában állandóan új tudós társaságok alakulnak ; biztos úton halad az ember az igazság megismeréséhez ; Nápolyban, Rómában és más helyeken a legkülönbözőbb új ismeretekkel gyarapítják a tudományt azáltal, hogy figyelve vizsgálják a természetet. A csillagászat — írja Targioni-Tozzetti — a XVI. század közepén a tudománynak nálunk nagyon gondosan ápolt ága volt."1 Az egyház nem állotta útját ellenséges vagy csak hátráltató szándékkal is ennek az új életnek, sőt e tudományos élet egyre erősödött az egyháziak körében, annak bizonyítékául, hogy akkoriban nem bántak szűkkeblűén a természettudománnyal és hogy a Galilei esetnek egészen más volt a magyarázata. Kopernikusz egészen 1835-ig Indexen. De mi van azzal a ténnyel, hogy Kopernikusz egészen a XIX. századig maradt indexen? Nem tanuskodik-e ez a régihez való merev ragaszkodásról, mely minden haladástól tartózkodik ? Az tény ; Kopernikusz műve és más Kopernikusz-szellemű iratok 1835-ig indexen maradtak. De emellett épúgy igaz sok más is, amiről az emberek vagy nem tudnak vagy hallgatnak. Kiegészítésül idefűzzük hát. Mindenekelőtt ne feledkezzünk meg arról, hogy az új világnézetet és vele a csillagászat állásának megváltozását a katholikus egyház képviselőinek köszönhetjük. Miután a tudós Oresme Miklós püspök már 1377-ben teljes határozottsággal 1 Grisar, Galileistudien (1882) 338. 1.
