Donat József: A tudomány szabadsága. A modern szellemi áramlatok bírálata. 1. rész (SJ) (Budapest, "Élet" Irodalmi és Ny., 1915)
Második szakasz. A kutatási szabadság és a hit
Vádak és ellenvetések. 301 kifejtette1 a kopernikuszi világnézet legfontosabb tételeit, miután már a tudós Kues Miklós bíboros (t 1474) földforgást vett be kozmikus elméletébe, ezután lett Kopernikusz ermlandi egyházmegyei kanonok „De revolutionibus orbium coelestium“ művével az új tan atyja. O Schönberg Miklós bíboros serkentésére tette közzé művét. Munkájának legbuzgóbb előmozdítója pedig Giese Tiedemann kulmi püspök volt ; az új eszmétől teljesen elragadtatva szüntelenül ösztönözte barátját a mű kiadására, gondoskodott annak közzétételéről és egy példányt küldött III. Pálnak, aki az ajánlást elfogadta. Ugyancsak egyházfejedelemnek, Kromer Márton püspöknek a keze volt az, amely a frauenbergi székesegyházban 1581-ben emléktáblát szentelt „a nagy csillagász és a csillagászati tudomány megújít ója emlékének.“ Mindezek tudták, hogy Kopernikusz elméletét nem mint feltevést vagy képzelt dolgot, hanem mint tényt védelmezte. Még mielőtt Kopernikusz nagy müvét kiadta volna, Vili. Kelemen melegen érdeklődött világnézete iránt, amelyről értesült és azt a tudós Widmannstadt János Albert- tel elő is adatta magának a vatikáni kertekben.2 Az új elmélet első megtámadása a Szentirás nevében nem katholikus, hanem protestáns körökből indult ki. Míg itt már magasra csaptak a szenvedély hullámai Kopernikusz ellen, ott még derült nyugalom uralkodott. Tizenkét pápa következett III. Pál után és egyik sem lépett föl az új tan ellen. Luther ellenben még Kopernikusz idejében anathémát kiáltott a „frauenbergi bolondra". Es hat évvel Kopernikusz főművének megjelenése után Melanchton kijelenti, hogy szégyen és gyalázat, hogy a Szentirás isteni bizonyítékával szemben oly képtelen vélemények kerülnek nyilvánosságra. Osiander hit- sorsosai áskálódásaitól való félelmében csempészte be „E mű feltevéseiről“ című hamis előszót, amelyről fentebb már szóltunk. A protestáns Rhethicus, Kopernikusz barátja és tanít1 Egy eddig ismeretlen kézirat, melyet kevéssel ezelőtt Duhem Péter fedezett föl a párisi Nemzeti Könyvtárban. V. ö. Liter. Zentralblatt (1909) 1618. — 2 Pastor, Geschichte der Päpste IV. 2. (1907) 550.
