Donat József: A tudomány szabadsága. A modern szellemi áramlatok bírálata. 1. rész (SJ) (Budapest, "Élet" Irodalmi és Ny., 1915)

Első szakasz. A tudomány szabadsága és annak bölcseleti feltételei

Tudomány és szabadság.

11

tünk, ez a fogalom nem foglalhat magában minden külső tekintélytől való függetlenséget, hanem csak a jogtalan beavatkozástól származó szabadságot. Később fogjuk tárgyalni, hogy lehetségesek-e törvényes korlátozások külső tekintélyek részéről, melyek alól az ember nem mentheti ki magát és melyek azok.

Továbbá két elemet kell figyelembe venni, melyeket a fogalom fönti meghatározásában megkülönböztettünk ; mindkettő a tudomány szabadságának modern fogalmához tartozik. Mi ezeket kutatási szabadságnak és tanszabadságnak neveznök. Az egyik a kutatóra és a tudósra vonatkozik, a másik a tanítóra; az igazságutáni kutatás és a megtalált igazság közlése a tudománynak két nagy ténykedése. A tudomány emberének elsősorban kutatónak kell lennie. Nem érheti be azzal, hogy mások ismereteit elfogadja, neki ezenfelül új ismeretekre is kell szert tennie. A legtöbbször tanító is, élőszó által különösen az egyetemen, vagy írás által irodalmi tevékenységében. A kutatás, mint ilyen elsősorban csak számára nyújt bizonyos ismereteket ; mint ilyennek egyéni jellege van s egyéniségének határait még nem lépi túl. A tudás közlése által azonban gondolatai átáradnak másokra is és hatni kezdenek, még pedig gyakran nagy erővel gondolkozásukra. akaratukra, cselekvésükre. A tanítás társadalmi tényező ; itt tehát másoknak java és kára is tekintetbe jön. Tegyük fel, hogy valamely befolyásos ember tanulmányai révén oly meggyőződésre jut, hogy az egyeduralkodói államforma