Donat József: A tudomány szabadsága. A modern szellemi áramlatok bírálata. 1. rész (SJ) (Budapest, "Élet" Irodalmi és Ny., 1915)
Első szakasz. A tudomány szabadsága és annak bölcseleti feltételei
12 Tudomány és szabadság. merénylet az általános emberi jogok ellen ; megengedhetik-e most ennek minden további nélkül, hogy kutatásának eme kérdéses eredményét a tanítás által terjessze s ezáltal a lelkeket megtévessze, a társadalom békéjét a legsúlyosabban veszélyeztesse ? Tehát éles különbséget kell tennünk a kutatási szabadság és a tanszabadság között. Ezen különbség- tétel elhanyagolása nem kis eltévelyedést okoz. így ha valaki a meggyőződése elleni erőszakoskodás és lelkiismereti szabadságának megsértése miatt panaszkodik, mivel megtiltják neki, hogy azt, amit meggyőződésének nevez, rögtön nyilvánosan is terjessze. Magánvélemény és az eszmék érdekében való nyilvános apostolkodás nyilvánvalóan nagyon különböző dolgok. Lehetséges, hogy véleményem előttem helyesnek látszik, mégis ennek a nyilvános terjesztése minden vagy bizonyos körülmények között veszélyes lehet felebarátaimra. Ha épp ezért meg is tiltják nekem a nyilvános terjesztést, ezzel még nem gátolnak a saját meggyőződésemben. Az is nagyon világos, hogy az állam — tekintsünk el a vallási tekintélytől — a kutatást, ami egyéni dolog, általában nem korlátozhatja közvetlenül. Ezt csak a tanítással teheti, ami társadalmi ténykedés. E rövid megjegyzésekből is látható, minő jogosultsága van az ilyen, vagy hasonló írásnak : „A tudomány művelése és a tanítás nem szétválasztott ténykedések... Az a vélemény, mely különbséget akar tenni a tudós és a tanító szabadsága között, az erkölcsi személyiség egységének a fölbontására vezetne.“1 Nem forog fenn semmiféle kettősség, ha valaki 1 W. Kahl, Bekenntnisgebundenheit u. Lehrfreiheit 1897. 22.
