Donat József: A tudomány szabadsága. A modern szellemi áramlatok bírálata. 1. rész (SJ) (Budapest, "Élet" Irodalmi és Ny., 1915)
Első szakasz. A tudomány szabadsága és annak bölcseleti feltételei
10 Tudomány és szabadság. csillagászati felfogásához? Senki sem kívánja ezt. Nem, a tudomány nem szakadhat el az igazságtól. A szabadság ugyanis nem lehet féktelenség. Alá van vetve a gondolkodás általános törvényeinek és a biztos tényeknek. Az igazság az a félre nem lökhető benső korlát, amely minden, még a tudományos gondolkozás szabadságára nézve is fennáll. A tudomány szabadsága tehát csak a jogtalan korlátoktól és bilincsektől való függetlenséget jelentheti ; azoktól való mentességet, melyek igazságtalan módon akadályozzák abban, hogy az igazság után kutasson és hogy kutatásának eredményeit közölje. Szabadnak kell lennie nem az igazság belső korlátjaitól, hanem a külső tekintélyek és tényezők részéről származó korlátozástól, amely meg nem engedhető módon meg akarja akadályozni, hogy ebbe vagy abba a kérdésbe fogjon, hogy ezt vagy azt, az igazság feltalálásához vezető módszert alkalmazza, hogy ezt vagy azt az álláspontot foglalja el, amelyet igaznak ismert meg ; — vagy amelyik illetéktelenül meg akarja akadályozni, hogy kutatásának eredményeit mások javára nyilvánosságra hozza. Szabadnak kell lennie minden állam vagy egyház, nyilvános vélemény, párt és pártfogás teremtette jogtalan lekötéstől, szabadnak kell lennie mindenféle szolgálati viszonytól. Jogtalan lekötöttségről beszéltünk. Mert nyilvánvaló, ha bizonyos körülmények között külső tekintélytől származik megengedett lekötöttség, ezt a szabadság nevében visszautasítani nem szabad. Tehát amíg szabadság alatt jogos szabadságot ér*
