Donat József: A tudomány szabadsága. A modern szellemi áramlatok bírálata. 1. rész (SJ) (Budapest, "Élet" Irodalmi és Ny., 1915)
Első szakasz. A tudomány szabadsága és annak bölcseleti feltételei
6 Tudomány es szabadság. bolygó anyagi élete és működése fölött, mindegyiket a naphoz vonzza és kényszeríti, hogy e körül keringjen, úgy uralkodik az Istentől való függés és a reá való utaltság törvénye a teremtmény egész élete fölött. Az ember tehát nem felejtkezhetik el teremtőjéről tudományos kutatásaiban sem, nem függetlenítheti magát az ő tekintélyétől ; ha pedig Isten kinyilatkoztatást adott és hitet követel, a tudomány embere is köteles hinni. Ily értelemben független, szabad tudomány nem létezhetik. A második következmény pedig ez. Ha a tudomány az emberi szellem tevékenysége, akkor része van ennek tökéletlenségeiben és gyöngeségeiben is. Mert hús a húsából. A gyümölcs nem lehet tökéletesebb, mint az a fa, amelyen termett és a virág nem lehet jobb, mint az anyanövény, amelyből kisarjadt. Miként tehát az emberi szellem mindenképpen korlátolt a lényegében, úgy a kutatásaiban is. Nincs neki megadva, hogy a sas gyors repülésével felemelkedjék a tudás magaslatára s onnan szemlélje biztos meglátással az igazságot ; lassan történik a feljutás, a botorkálás, sőt a lezuhanás állandó veszedelmei közt. Ehhez járulnak a titkos rokonszenvek és ellenszenvek, melyek gondolkozását észrevétlenül irányítják, különösen az élet- és világfelfogás kérdéseiben, melyeknek a szív nem tud csak úgy közömbösen ellentállani ; azok sugallják a gondolatokat. Tudatlanság, sötétség és tévedés kísérik tehát a kutatót kicsiben, a tudományt nagyban minden útjokon, annál inkább, minél nehezebbek a kérdések, amelyekhez hozzáfogtak.
