Donat József: A tudomány szabadsága. A modern szellemi áramlatok bírálata. 1. rész (SJ) (Budapest, "Élet" Irodalmi és Ny., 1915)
Első szakasz. A tudomány szabadsága és annak bölcseleti feltételei
Tudomány és szabadság. 5 nem egy tévedést is. Ha továbbá általában beszélünk tudományról, ezzel az egyes tudományágak összességét akarjuk jelezni. És ez az a tudomány, melynek szabadságát a következőkben kutatnunk kell. Az egyes tudományágak elsősorban tárgyukban különböznek egymástól, abban, amivel foglalkoznak. A csillagászat azáltal különbözik az őslénytantól és a bölcsészettől, hogy csillagokkal foglalkozik, nem pedig ásatagokkal és az elme általános igazságaival. A fogalom eme rövid elemzéséből látható, hogy a tudomány és kutatása nem valami emberfeletti lény, hanem az emberi szellem ténykedése vagy alkotása, mely egyesek közönséges gondolkodásától főképp rendszer és módszer által, rendesen nagyobb alaposság és sokak együttdolgozása által is különbözik. Az emberi szellem minden tulajdonságában osztozik. Mi következik ebből ? Két dolog s mindkettőre már most utalunk röviden, mivel kérdésünkben igen nagy fontosságúak. Mivel a tudomány az emberi szellem tevékenysége, kell, hogy miként ez maga, mindig és mindenütt alávetve legyen az igazságnak és Istennek. Alávetve az igazságnak : akárhol lép elibe az igazság, tiszteletteljesen meg kell előtte hajolnia. És alávetve Istennek. Ha Isten az embernek és testi-lelki képességének teremtője, úgy egész természetének is ura és az ember alá van vetve minden ténykedésében és kifejlődésében, tehát kulturális életében, művészi és tudományos működésében is. Lényegében ugyanis mindez a teremtmény működése és az is marad. Miként a nehézkedés törvénye uralkodik minden
