Donat József: A tudomány szabadsága. A modern szellemi áramlatok bírálata. 1. rész (SJ) (Budapest, "Élet" Irodalmi és Ny., 1915)
Első szakasz. A tudomány szabadsága és annak bölcseleti feltételei
4 Tudomány és szabadság. Ságban ez a megszemélyesített tudomány sehol sem található ; az, mint ilyen kizárólag csak a szónoklat és költészet birodalmában létezik. A tudomány, úgy ahogy az emberek között él, sehol másutt nincs, mint egyedül csak az emberi szellemben. Mert hisz nem más, mint a dolgok ismereteinek és kutatásainak alapjaik szerint rendezett összefoglalása. A természet- tudomány a természeti történések területén való ismeretek és kutatások összefoglalása olyan rendezett összefüggésben, aminőben a tankönyvek szokták előadni; még pedig a történések okai után való kutatás ; a természeti események egyszerű ismertetése, ezek magyarázata és a természeti törvényekre való visszavezetése nélkül, természetleírás volna, de nem természettudomány. Hasonlóan a történettudomány az emberi közösségben végbement eseményekről való ismeretek és kutatások rendezett összegyűjtése, a forrásokból merítve, melyet azután összekötünk az események okaival és következményeivel. De ezek az ismeretek nem mind biztosok és kétségen felüliek. A tudomány modern fogalma alatt, ahogy manapság értjük — a régiek szűkebbre fogták ezt — összefoglaljuk a biztos és bizonytalan ismereteket, az eredményeket és a feltevéseket, magát a kutatást is módszereivel együtt. Tehát a csillagászat Ptolemüusz idejében annak az összefoglalása volt, ami bizonyosat és kétségnélkülit tudtak akkor a csillagokról ; természetesen ide tartozott az a vélemény is, hogy a nap kering a föld körül. Es Aristoteles bölcseleté magában foglalta Istenről, világról, emberről alkotott nézeteit; tehát
