Bossuet, J. B. : Bossuet elmélkedései az Evangéliumról. 1. kötet: Urunk hegyi beszéde. Előkészület az Üdvözítő utolsó hetére. Az Üdvözítő utolsó hete (Budapest, "Élet" Irodalmi és Ny. , 1913)

Urunk hegyi beszéde

84

URUNK HEGYI BESZÉDE

42. nap.

Alkalmatlankodás Istennél erős és megkétszerezett kiáltásokkal. Lk. 18, 4. 5. 7.

Az alkalmatlankodás, mellyel Isten irányában viselkednünk kell, az a sürgető mód, miről előbb volt szó.

Gondoljunk a választottak ama kiáltására, mely felszáll az Isten elé éjjel és nappal. Legyünk meggyőződve, hogy a mi igazságtalanságaink, a mi botrányaink, minden cselekedetünk, amely — emberileg szólva — megbotránkoztatja a szenteket és azoknak szenvedést okoz, bosszúért kiált éjjel és nappal ellenünk és csak a bünbánat folytonos kiáltásával bírjuk lecsendesíteni ezt a kiáltást. Irgalom, Istenem, irgalom ! Ezt kell kiáltanunk éjjel és nappal ; ezt kiáltja folytonosan szükségletünk.

Gondoljunk ama bíró szomorú állapotára, aki Istentől nem fél, sem embert nem becsül.1 Ha semmi sem tart vissza a bűntől, elveszett minden reménységünk. De ha valami féken tart, ha nem is az Istentől, hanem csupán az emberektől való félelem, akkor remélhetünk ; mert legalább az utóbbi mérsékli szenvedélyeinket.

43. nap.

A remény indítóokai az imádságban. Mt. 7, 11.

Azon hitnek, melyet Jézus Krisztus megkíván az imádság meghallgattatásához, biztos alapja annak

1 Lk. 18, 4.