Bossuet, J. B. : Bossuet elmélkedései az Evangéliumról. 1. kötet: Urunk hegyi beszéde. Előkészület az Üdvözítő utolsó hetére. Az Üdvözítő utolsó hete (Budapest, "Élet" Irodalmi és Ny. , 1913)

Urunk hegyi beszéde

URUNK HEGYI BESZEDE

63

ellen is, amint sz. Jakab mondja : Kiki saját kívánságától vonzatva és kecsegtetve kísértetik ;1 ez a nagy kísértés, még az ördög is csak ezzel ejthet meg bennünket. Mekkora tehát a mi gyengeségünk, hogy mi vagyunk önmagunknak a legnagyobb ellenségei. És mi nem félünk ! És mi alszunk ! És mi nem törődünk üdvösségünkkel ! És mi nem látjuk be az imádság szükségességét!

28. nap.

A böjtről. Mt. 6, 16—18.

Jézus Krisztus itt a böjtről szóló tanítását az imádságról és az alamizsnáról szóló tanítással köti össze. Ez a három áldozat együttjár Tóbiás azon szavai szerint : Jó az imádság a böjttel és az alamizsnával.2 Az alamizsna által az ember feláldozza javait, a böjt által felajánlja testét, az imádság által bemutatja Istennek érzelmeit és úgyszólván lelkének legtisztább tömjénét.

Amit itt a böjtről mond, hasonló ahhoz, amit az alamizsnáról és imádságról mondott; azt csak az Istenért, az ő szemei előtt kell végezni, az emberekre való tekintet nélkül. Ha valaki megbotránkoztatta az egyházat, elhanyagolván azt, amit meg kellett volna tartania, jól teszi, ha tettetés nélkül szigorúbb élettel helyrehozza azt. De ez nagy óvatosságot kíván és itt kerülni kell a fitogtatást, mint minden jó cselekedet ragadós nyavalyáját.

1 Jak. 1, 14. — 2Tób. 12, 8.