Bossuet, J. B. : Bossuet elmélkedései az Evangéliumról. 1. kötet: Urunk hegyi beszéde. Előkészület az Üdvözítő utolsó hetére. Az Üdvözítő utolsó hete (Budapest, "Élet" Irodalmi és Ny. , 1913)

Urunk hegyi beszéde

64

URUNK HEGYI BESZEDE

A böjtön értenünk kell mindennemű szigorú önmegtagadást, mellyel valaki testét sanyargatja. Gondosan rejtse el azt ; és ne legyen szomorú, mint a képmutatók, hanem kenje meg fejét és mossa meg arcát; mindenkivel szemben szelíd és örvendező legyen, nem mint azok, akik türelmetlenül viselik önmegtagadásuk terhét és mintegy éreztetik embertársaikkal, velük durván bánnak és így kellemetlenekké válnak. A magunk iránt való szigorúság tegyen minket szelídebbekké, barátságosabbakká, javítsa és ne izgassa föl rosszkedvűnket. A fejkenés és a megmosott arc a szelídséget és az örömet jelenti.

29. nap.

Kincs az égben ; tiszta szem ; lehetetlen két úrnak szolgálni.

Mt. 6, 19. 20. 24.

Jézus Krisztus a fösvénységet gyökerestől kiirtja és meggátolja, hogy valaha féljünk a szegénységtől. Az égben legyen a kincsed; azaz, oda helyezd érzelmeidet és reménységedet ; az égben legyen a kincsed, azaz oda küldd a gazdagságodat a szegények kezei által.

Ahol kincsed, ott a szíved is !1 [Kemény beszéd ez. Mivel vagy eltelve? Ahová természetszerűleg hajlanak gondolataid, ott a kincsed ; ott a szíved. Ha Isten felé, boldog vagy ; ha pedig valami múlandó dolog felé, melyet a rozsda, a romlás, a i

i Mt. 6, 21.