Bossuet, J. B. : Bossuet elmélkedései az Evangéliumról. 1. kötet: Urunk hegyi beszéde. Előkészület az Üdvözítő utolsó hetére. Az Üdvözítő utolsó hete (Budapest, "Élet" Irodalmi és Ny. , 1913)

Urunk hegyi beszéde

URUNK HEGYI BESZEDE

41

Voltak, akik azt hitték, hogy nem esküsznek, ha legalább az Isten nevét nem említik. Nem tartották eskünek az ily kifejezéseket : az égre, a földre, vagy a szent városra és így tovább.

De Krisztus kijelentette, hogy van ezekben valami, ami vonatkozásban áll az Istennel és ezért a tisztelet bizonyos nemével kell tekinteni rájuk és nincs megengedve, hogy az ember esküvéseivel meg- szentségtelenítse azokat.

Ne esküdjél a fejedre, mert egy hajszálat nem tehetsz fehérré vagy feketévéj1 említésre méltó beszéd. Mindabban, amit magadénak mondhatsz, semmi sincs, amivel te rendelkezhetnél, semmi, még a hajad színe sem.

Ne mondd tehát : esküszöm a fejemre, azaz rászánom magam, vagy mint mondani szokás, ráadom a fejem erre és erre a büntetésre, mert nemcsak, hogy nem rendelkezhetel a fejeddel, de még a hajad szálai fölött sincs hatalmad, hogy azokat növeszd, vagy növeld, vagy pedig, hogy megváltoztasd azok színét. Ezért rendeld alá magad Istennek és soha se beszélj úgy, mintha a legkisebb dologgal is rendelkezhetnél.

17. nap.

Testvéri szeretet; a keresztény tökéletesség terjedelme.

Mt. 5, 38. 43.

Jézus Krisztus még egyszer visszatér a testvéri szeretet kötelességére, melyről már kijelentette, hogy i Mt. 5, 36.