Bossuet, J. B. : Bossuet elmélkedései az Evangéliumról. 1. kötet: Urunk hegyi beszéde. Előkészület az Üdvözítő utolsó hetére. Az Üdvözítő utolsó hete (Budapest, "Élet" Irodalmi és Ny. , 1913)

Urunk hegyi beszéde

egyenetlenkedésben egymást adják a bíró kezére, mert kölcsönösen megsértik egymást, mindegyiknek félnie kell a börtöntől, ahonnan addig ki nem szabadul, míg mindent le nem fizetett a legnagyobb szigorúság szerint ; inkább önként ki kell békülni egymással, mint pörre menni, ami növelni fogja a keserűséget. Ezt jól meg kell fontolni.

Sz. Ágoston mondja, hogy az az ellenfél, akivel ki kell békülnünk, míg az úton vagyunk, az igazság, mely elítél bennünket ebben az életben és kiszolgáltat a másvilágon a szolgának, aki kifizettet velünk mindent az utolsó fillérig,1 azaz örökké e félelmetes börtönben marasztal, mert sohasem tudunk elégtételt adni vétségeinkért.

15. nap.

A tisztaság finomsága ; vájd ki a szemed, vágd le a kezed ; a házasság felbonthatatlansága. Mt. 5, 27. 32.

Ami a tisztaságot illeti, félni kell még a pillantástól is, mellyel a méreg behatol. Vigyázzatok, mondja Mózes, hogy ne kövessétek szemeiteket és gondolataitokat, hogy be ne mocskoljanak benneteket azon tárgyakban, melyek titeket körülvesznek.2

Jób ugyanily értelemben szólt : Szövetséget kötöttem szemeimmel,3 hogy szerények legyenek, sohase révedezők és szórakozottak. A szent szüzek fátyola a tartózkodásnak jele és eszköze; életük titok, a profán szemek onnan számüzvék, se látni,

36 URUNK HEGYI BESZÉDE

i Mt. 5, 25. 26. — 2 Móz. IV. 15, 39. — 3 Jób. 31, 1.