Bossuet, J. B. : Bossuet elmélkedései az Evangéliumról. 1. kötet: Urunk hegyi beszéde. Előkészület az Üdvözítő utolsó hetére. Az Üdvözítő utolsó hete (Budapest, "Élet" Irodalmi és Ny. , 1913)

Urunk hegyi beszéde

URUNK HEGYI BESZEDE

37

se láttatni nem akarnak. Ebben áll Jézus Krisztus első oktatása e tárgyról.

A második az, hogy inkább mondjunk le nemcsak a legkellemesebb, hanem a legszükségesebb érintkezésekről is, mintsem üdvösségünket veszélyeztessük. Az egésznek a titka az, hogy meneküljünk, kerüljük ki a közeli alkalmakat, vagyis azokat, ahol a lélek már hajótörést szenvedett, rettegjünk a legtávolabbiaktól, vigyázzunk minden oldalon, vágjuk le még a jobb kezünket és még a lábunkat is, vájjuk ki még a szemünket is ; kell, hogy e téren minden erőszakkal történjék.

Mert amennyire csak teheti valaki, kerülnie kell még azt is, hogy harcba szálljon, mert nem sokáig lesz bátor, sem elég szilárd önmagával szemben.

Ha a szemed, ha a jobb kezed megbotránkoztat téged,1 vagyis ha oly személyek, akik nagyon kedvesek előtted, alkalmat szolgáltatnak neked a bukásra, hagyd el őket. Tedd hozzá, ha azok által megbotránkoztatod felebarátodat, mert mindaz, ami az ő bukásának oka, rád nézve hasonlít amaz ember eséséhez, akit malomkővel a nyakán a tengerbe dobtak,2

A harmadik oktatás e tárgy körül a házasságra és annak felbonthatatlanságára vonatkozik. De még messzebbre is gondolhatunk. Mert amint a házasság felbonthatatlan köteléke jelképezi Jézus Krisztus elválaszthatatlan egységét az ő egyházával, úgy a lelkek is, amelyek beléptek ebbe a boldog egységbe,

1 Mt. 5, 29. 30. — 2 Mt. 18, 6.