Bossuet, J. B. : Bossuet elmélkedései az Evangéliumról. 1. kötet: Urunk hegyi beszéde. Előkészület az Üdvözítő utolsó hetére. Az Üdvözítő utolsó hete (Budapest, "Élet" Irodalmi és Ny. , 1913)

Az Üdvözítő utolsó hete. Krisztus Urunk beszédei és beszélgetései virágvasárnaptól az utolsó vacsoráig

326

AZ ÜDVÖZÍTŐ UTOLSÓ HETE

ne rejtőzködjél el e viharban, mint egykor Jónás, hanem tárj fel mindent, biztos tekintettel nézd végig e zavart, ne engedd, hogy erőt vegyen rajtad, emeld fel fejedet s így nézd végig mindazt, mi alattad történik.

Mint az ember, aki felemeli fejét a hullámok között s rendíthetetlen marad a roskadozó házban, vagy aki nem veszti el lélekjelenlétét, ha látja, hogy kocsidat a megbokrosodott lovak elszakított kantárszárral, összetört zablával ide-oda vonszolják ; ilyen a mindig szilárd s rendíthetetlen hívő a megzavart és mozgásából kilendített természet közepeit, mert a természet Istene tartja őt kezénél fogva. Péter, te félsz a habok között és nem ismered azt, ki téged tart! Te kicsinyhitű, miért kételkedtél ?l

Kik az Urban bíznak, olyanok, mint a Sión hegye, nem fog ingadozni mindörökké, ki Jeruzsálemben lakik. Körülötte hegyek vannak és az Úr az ö népe körül mostantól és mindörökké.2 Sión szent hegye, amelyet az Isten hatalma tett rendíthetetlenné, megosztja szilárdságát és nyugalmát lakóival.

Énekeljük a 120. zsoltárt : Felemeltem szemeimet s ne féljünk semmitől az Ur oltalma alatt.

1 Mt. 14, 31. — a Zs. 124, 1. 2.