Bossuet, J. B. : Bossuet elmélkedései az Evangéliumról. 1. kötet: Urunk hegyi beszéde. Előkészület az Üdvözítő utolsó hetére. Az Üdvözítő utolsó hete (Budapest, "Élet" Irodalmi és Ny. , 1913)

Urunk hegyi beszéde

a sírást, vagy a jelen életnek megvetését, az irgalmasságot, az igazság szeretetét, a szív tisztaságát, a békeszeretetet, az igazságért való szenvedést.

E vonások közül három: a szelídség, az irgalmasság és a békeszeretet látszólag hasonlít egymáshoz, mégis mindegyiknek megvan a maga sajátos tulajdonsága. Egészen más dolog békességesnek lenni és érteni ahhoz, hogyan kell elhagyni minden civódást, melyet egyesek velünk, vagy másokkal kezdenek; más dolog szelídnek lenni, hogy soha senkit meg ne sértsünk, vagy el ne keserítsünk ; más dolog irgalmasnak és jótevőnek lenni.

A nyolc ellentétes vonás, melyeket eddig láttunk, a következő : a vagyon, vagy a gazdagság szelleme, a keserűség, a gyönyör szeretete, az igazságtalanság, a durvaság, a szív romlottsága, a veszekedés és a civakodás szelleme, türelmetlenség a megpróbáltatások közt és a félelem, mely megszünteti az igazságosság és igazság törvényét.

Sz. Lukács a boldogságok összefoglalását négy pontban adja: szegénynek lenni, éhezni, sírni, gyűlölteim és üldöztetni Isten Fiának szeretetéért. Ehhez a négy boldogsághoz Jézus Krisztus négy átkot fűz a világ fiai ellen : Jaj nektek, gazdagok, mert megvan a ti vigasztalástok. Jaj nektek, kik jóllaktatok, mert éhezni fogtok. Jaj nektek, kik most nevettek, mert majd keseregtek és sírtok. Jaj, ha az emberek magasztalnak titeket, mert így tettek az ö atyáik a hamis prófétákkal.1

20 URUNK HEGYI BESZÉDE

1 Lk. 6. 24-26.