Mercier bíboros : Papjaimhoz (Budapest, "Élet" Irodalmi és Ny. , 1912)

A fordítók előszava

A FORDÍTÓK ELŐSZAVA.

Két esztendővel ezelőtt Merciernek „A mes séminaristes“ című művét ültette át Iskolánk a honi nyelvre, amelyben papnövendékeinek adott konferenciáit tette közzé a nagy bíboros A kedvező fogadtatás, melyben a fordítás részesült, valamint az óhaj, hogy a megkezdett munkát folytassuk, arra ösztönzött bennünket, hogy ez évben a szerzőnek legutóbb megjelent s az előbbinél talán még elragadóbb munkáját, a Retraites pastorales-1 fordítsuk le és tegyük hozzáférhetővé a magyar közönségnek. Főleg a lelkészkedő papság forgatja azt majd nagy haszonnal, az szerez belőle gondolatkincset, s hivatása, munkaköre iránti lelkesedést, mert a fenkölt lelkületű és a papságot szíve mélyéből szerető főpásztor ezekhez szól a konferenciákban, de azért az eszmegazdagság, a lelkipásztori munkakör minden mozzanatának nagystílű felfogása és az egész művön végigömlő mélységes egyházi szellem nagy hatást teend a könyvecske minden olvasójára, papra, papnövendékre, világira egyaránt.