Cathrein Viktor: Katholikus világnézet. A modern ember "Igazságra vezető kalauza" (SJ) (Budapest, Stephaneum Nyomda, 1911)
Bevezetés - Első könyv. Az ember
AZ EMBER 21 kongresszuson 1899-ben Ranke J. a következő szavakkal: «Képzelődés, de nem tudomány». Ez az elmélet ilyenformán nem állhat meg a palaeontologia itélőszéke előtt. Minél jobban kutatnak az ember és a mai majom elméleti közös törzsfője után a földtörténet régebbi korszakaiban, annál több átmeneti alakot kell a palaeonto- logiának azon közös törzsfő és mindkét ágnak ma élő leszármazottja között fölmutatni. És mit mond a valóság? Nagyon ismerjük a mai majom gazdag családfáját. Zittelnek legújabb «Gründzüge der Paläontologie» c.műve harmincféle fosszil félmajmot és tizennyolc fosszil valóságos majmot számlál, melyek a föld különböző rétegeiben eltemetve feküsznek, de az említett törzsfő és a mai ember között egyetlenegy összekötő tag sem mutatkozik. «Az embernek feltevéseken alapuló családfájában egyetlen fosszil nem, egyetlen fosszil faj sem szerep el. »1 A berlini ötödik nemzetközi zoologus kongresz- szuson (1901. augusztus) tartott, «A foszil ember« c. befejező előadásában mondotta Branco V. tanár, a berlini egyetem zoologia-palaeontologiai intézetének igazgatója : «Az ember a föld történetében mint igazi homo novus lép elénk, nem pedig, mint előbbi fajoknak leszármazottja. Míg a most élő legtöbb emlősnek sok fosz- szil őse mutatkozik, az ember hirtelen és közvetlenül jelenik meg a diluvialkorszakban anélkül, hogy harmadkori elődjeiről tudnánk. A diluviálember rögtön mint homo sapiens lép fel. A legrégibb emberek legtöbbjének oly koponyája van, amelyre mindegyikünk 1 V. ö. Stimmen aus Maria-Laach. LXV. 404 ; továbbá Was- mann, Die Abstammung des Menschen, (dritte Vereinsschrift der Görres-Qesellschaft für 1908.) 81. skk.
