Cathrein Viktor: Katholikus világnézet. A modern ember "Igazságra vezető kalauza" (SJ) (Budapest, Stephaneum Nyomda, 1911)

Bevezetés - Első könyv. Az ember

20

ELSŐ KÖNYV

vidékére és erősen állította, hogy a rétegek, melyekben a Pithecanthropust találták, legfeljebb az ős, talán a közép- diluviális korszakból valók, «amivel az a képzelődés, hogy a Pithecanthropus összekötő kapocs az ember és majom között, teljesen megdől».1

Embertől származik az u. n. neandervölgyi lelet is, melyet az első buzgóságban közbeeső alaknak gondoltak az ember és majom között; a koponya mindenesetre emberformájú. Épen úgy valóságos emberkoponya az a moustierkoponya is, melyet Klaatsch Dordogne- ban fölfedezett.1 2

Az összes palaeontologiai próbálgatások eredményét Reinke így fejezi ki: «Az ember állati leszármazására egyáltalán semmi tapasztalati bizonyíték sincs».3

Hogy ezen eredmény után mégis lehessen tartani az ember állati származását, Klaatsch Heidelbergben új elméletet állított fel. Nem származtatja az embert az elsőrendűektől, sőt még közelebbi rokonságot sem tételez fel a kettő között. Az ember az egyik és a majom a másik oldalon két teljesen független önálló fejlődési sort képviselnek, melyek csak alapjában egyeznek egy közös, a harmadkorban vagy még előbb élt törzsformában.

Ez a közös ős is csak merő agyrém. Klaatsch oly határozatlan, elmosódott és részben ellentmondó tulajdonságokat állít erről az emberi ősről, a közös majomtípusról, hogy ilyen egyáltalán nem is létezhetett. Ezért utasította vissza ezt az elméletet a lindaui anthropologus

1 V. ö. Sitzungsberichte der Königlich preussischen Akademie XII., Berlin, 1908., 261—273.

2 V. ö. Wasmann, Die moderne Biologie.3 (1906.) 488. ; Muchermann, a Stimmen aus Maria-Laach. LXXVI. évf.-ban. (1909.) 45. skk.

3 Naturwissenschaftliche Vorträge (1907.) 42..