Cathrein Viktor: Katholikus világnézet. A modern ember "Igazságra vezető kalauza" (SJ) (Budapest, Stephaneum Nyomda, 1911)
Bevezetés - Első könyv. Az ember
18 ELSŐ KÖNYV a mostani vad népek valamelyik törzse átmeneti alak volna az ember és valamely állat között.» Hasonlóképen nyilatkozik Ranke J.i, a ma élő leghíresebb anthropologus is : Az egész ma ismert emberiségben nemcsak fajok, népek, törzsek vagy családok, hanem még egyedek sincsenek melyeket zoologiailag az ember és majom közt lévő átmeneti fajnak lehetne minősíteni. A népismerettel tehát semmit sem lehet kezdeni az ember családfájának állatból való levezetésekor. A palaeontologiához folyamodtak. Legalább a geológiai földrétegek fosszilmaradványaiban kell feltalálni a remélt közbeeső tagokat. «És pedig, mint dr. Platz2 nagyon helyesen megjegyzi, e maradékoknak nagy tömegben kell napfényre kerülniök, mert a Darwin-féle világnézlet szerint az állatnak emberré levése nem egy pillanat, hanem sok millió év leforgása alatt történt.» Hol vannak most ezek a közbeeső alakok? Teljesen hiányzanak, feleli Platz. «Az ősvilág majmain az emberhez való közeledésnek semminemű nyoma sem látható.» «Még tíz évvel ezelőtt, mondja Virchow, midőn a gyeptőzegben, cölöpépítményekben vagy a régi barlangokban egy-egy koponya-csontot találtak, azt hitték hogy csodálatos ismertetőjeleit látják rajta a vad, még egészen fejletlen állapotnak. Majomszagot éreztek mindenütt. Csakhogy ez mindinkább fogyott. A régi barlanglakok, cölöpépítők és gyeptőzegben élők egész tiszteletreméltó társaságnak mutatkoznak. Akkora fejük van, hogy az élők közül is büszkén viselhetné valaki... Általában el kell ismernünk, hogy az ember valami alsóbb fejlettségi fokának nincs 1 1 Der Mensch II. (1887.) 359. 2 Der Mensch (1898) 24.
