Cathrein Viktor: Katholikus világnézet. A modern ember "Igazságra vezető kalauza" (SJ) (Budapest, Stephaneum Nyomda, 1911)
Harmadik könyv. A katholikus erkölcstan alapvonalai
VISSZAPILLANTÁS ÉS BEFEJEZÉS 591 tője előtt, az igazság és boldogság után való mérhetetlen vágya, sóvárgása teljesen kielégítést talál és eléri a legnagyobb tökéletességet, az isteni hasonlatosságot. És mivel minden ember Isten gyermeke és az örök üdvösség örököse, mindenki tagja annak az isteni családnak, amelyet a kedves tettekben nyilvánuló szeretet tart össze. Az emberi nem ősatyjának vétke miatt elvesztettük ugyan a mennyei boldogságra való jogunkat, de az egyház szava szerint (felix culpa) még ez is javunkra fordult, mert közibénk hozta az isteni Üdvözítőt. Végtelen irgalmából leszállóit a földre a Szent- háromság második személye, emberré lett, hogy minket megváltson, tanítónk, mintaképünk, vezetőnk, segítőnk és vigasztalónk legyen. És amidőn megváltó műve befejeztével Atyához újra visszatért, hogy számunkra lakást szerezzen, itthagyta helyetteseként az egyházat, hogy tanításait és kegyelmének eszközeit a földkerekség minden népének elvigye. Sőt a legméltóságosabb Ol- táriszentségben maga is a számkivetettek társává szegődött, hogy magát az Atyának engesztelő áldozatként odaadja értünk, hogy életünkben-halálunkban lelki eledelünk legyen. Milyen könnyen érthetők ezeknek az igazságoknak világítása mellett az élet szenvedései, nyomorúságai és nehézségei, melyek a földi ember előtt olyan keményeknek és érthetetleneknek látszanak. A szemernyi föld nem igazi hazánk, csak ideiglenes, rövid szállásunk és azért céljának megfelelően úgy van berendezve, hogy igazi hazánk után való vágyainktól meg ne fosszon bennünket. De még inkább megkönnyebbülnek ezek a szenvedések, ha az Üdvözítőre tekintünk, aki ott halad a szenvedések véres keresztútján, hogy példájával és kegyelmével megerősítsen és kezünkbe
