Cathrein Viktor: Katholikus világnézet. A modern ember "Igazságra vezető kalauza" (SJ) (Budapest, Stephaneum Nyomda, 1911)
Harmadik könyv. A katholikus erkölcstan alapvonalai
álló lelkiismeretet megszemélyesítették (npoatpórato?). Az Erinnysek (fúriák) a boszúálló lelkiismeret megszemélyesítői. Teljesen a régiek értelmében adja le Schiller a «Kranichen des Ibykus»-ban az Erinnysek szájába a szavakat : «Jó az igaznak, akinek szivébe’ Ifjú korától bűn, hiba nem éltek. Bosszúlihegve nem tűnnek eléje A holtak árnya s az éjjeli rémek. Szabadon futja ezt a földi pályát, De jaj, ezerszer jaj, aki titokba’ Emberi vérrel festette ruháját : A holtak árnya űzi, ostromolja». Néhány megjegyzést kívánunk még tenni a megelőző lelkiismeretről, amely tettünk előtt mutat rá a jóra vagy a rosszra, arra, amit követni vagy mellőzni tartozunk. Aszerint, amint a lelkiismeret cselekvésünket helyesen és az igazságnak megfelelően, vagy helytelenül Ítélve engedi meg, parancsolja vagy tiltja, a lelkiismeretet igaz és helyes, vagy téves és hamis lelkiismeretnek nevezzük. Épen azért, mert a lelkiismeret az ész működése és az ész a tévedésének alá van vetve, a lelkiismeret is, esetleg önhibánkon kívül, néha téves és hamis lehet. A tévedés oka lehet a nevelés vagy olvasmányok, amelyek hamis alapelvekre tanítanak. Természetes, hogy a legfőbb és legáltalánosabb alapelvekben lehetetlen a tévedés, mert ezek teljesen világosak és minden lelkileg egészséges ember eszét magukkal ragadják. Hogy a jót tenni, a rosszat kerülni; hogy okosan kell cselekedni, hogy senkinek kárt nem szabad tenni és hasonlókat minden ember nyilvánvalóan belát. Az általános törvényekből következtetések útján mindenki rájut az egyes parancsok és a tilalmak ismeretére. De minél inkább belemélyedünk a részletekbe. A KATHOLIKUS ERKÖLCSTAN ALAPVONALAI 569