Cathrein Viktor: Katholikus világnézet. A modern ember "Igazságra vezető kalauza" (SJ) (Budapest, Stephaneum Nyomda, 1911)
Harmadik könyv. A katholikus erkölcstan alapvonalai
Darwinnal együtt Paulsen az állatoknál már a kötelesség és hajlam harcának nyomait is fölfedezi. «A kutya természeti hajlama és szerzett szokása közt ingadozik; természeti hajlamát keresztül viszi, vadászörömet szerez magának; egyszerre csak megszállja a rossz lelkiismeret (!) és amikor újra visszatér, már meglátszik rajta annak minden jele: a félelem, szégyen, bánat és a hízelgő bocsánatkérések». A kötelességérzet föllépésének általános követelménye, hogy az «eredeti természeti ösztön és valamely szerzett, megszokott akaratkényszer összeütközzenek. A belső szükségesség érzete, amely egy természeti ösztönnel szemben a szerzett akaratállapot követését írja elő, a kötelességérzet ősalapja, a bánat érzete pedig, amely akkor keletkezik, midőn a természeti ösztön ennek ellenére is kielégítést nyert, a lelkiismeret nyugtalanságának lesz a szülőanyja». De miként állhat be az állatnál a bánat, a szégyen érzete, amikor nem ismeri sem a jogost, sem a jogtalant és föltétien szükségességgel mindig az erősebb ösztönnek kénytelen engedni? Bánat, szégyen, önvád föltételezik azt, hogy nem úgy cselekedtünk, amint kellett es lehetett volna. Az állat azonban nem is cselekedhetett. De beszéljen csak tovább Paulsen ! A fejlettebb állatok működését három elv határozza meg: hajlam, ösztön és egyéni tapasztalat. Az ösztönök vezérlik az összetett működéseket és «holmi tudatlan, szervezetileg örökölt faji élelmességet alkotnak a nehéz életfeladatok megoldására». Ugyanezeket az elveket találjuk az embernél, csakhogy nála még hozzájárulnak ehhez az erkölcsök, vagyis «a tudat küszöbére jutott ösztönök» is, melyeket magunk és mások előtt általános formákban találunk föl, mint amilyen a «szabad», «nem szabad». Hogy jutnak ezek az ösztönök a tudat fokára 36* A KATHOLIKUS ERKÖLCSTAN ALAPVONALAI 563
