Cathrein Viktor: Katholikus világnézet. A modern ember "Igazságra vezető kalauza" (SJ) (Budapest, Stephaneum Nyomda, 1911)
Harmadik könyv. A katholikus erkölcstan alapvonalai
564 HARMADIK KÖNYV és hogyan öltenek lényegesen magasabb alakot, ha az ember csak továbbfejlődött állat, ezt a talányt Paulsen nem fejtette meg és époly kevésssé felelt meg arra a kérdésre, hogy mit is jelent az a «keil», mivelhogy az ember teljesen kötött és ugyanazon a szükség- szerűséggel követi erősebb hajlamait, mint az állat. A kötelesség eredeti tartalma Paulsen szerint nem más, mint az erkölcs. «A kötelesség az erkölcs tekintélyével van felruházva. Az erkölcsben pedig a szülők, nevelők, elődök és magának az egész népfajnak tekintélye érvényesül». Ehhez járul végül még a legfőbb tekintély, «az istenek tekintélye», kiket a nép a maga képére alkot.1 Ezek magukra veszik a nép akaratát és a vallás magasabb fejlődése folytán mindenütt az erkölcs őreivé lesznek (ami azt jelenti, hogy a további fejlődésnél mindig magasabb lesz a csalódás). «A szülők, a nép és az istenek e hármas tekintélye képezi a «keil» érzetének alapját». «Mindenesetre ez a magasabb akarat nemcsak hogy erősebb annál, mely a félelem és a kényszer útján uralkodik, hanem akaratunk bensőleg is olyannak ismeri el, amelynek föltétien joga van, hogy parancsoljon, és amelynek parancsa előtt minden körülmények között meg kell hódolni ott is, ahol semmi sem kényszerít rá». Az istenek, a szülők és a nép hármas tekintélye ezzel a «kell»-lel szól hozzánk! De miféle tekintélyre tarthatnak számot azok az istenek, akik csak képzeletünk alkotásai? És micsoda tekintélyük lehet a szülőknek, akik talán már porladoznak, vagy akiknek hatalma alatt többé már nem állok? így tehát csak a nép marad hátra, vagyis a velem lényegben egyező egyé1 System der Ethik. I.5 325.
