Cathrein Viktor: Katholikus világnézet. A modern ember "Igazságra vezető kalauza" (SJ) (Budapest, Stephaneum Nyomda, 1911)

Harmadik könyv. A katholikus erkölcstan alapvonalai

tulajdonítja a lelkiismeretet. Szerinte az emberi faj szervezett és összesürített tapasztalatai, minden előbbi átélései révén, melyeket a hasznosról alkotott magának, megfelelő idegváltozásokat hoztak létre, amelyek folytonos öröklés és felhalmozás folytán a jó és rossz cselekvésnek megfelelő erkölcsi nézetekké alakultak át, de amelyeknek a hasznosról való egyéni tapasztalatokban semmiféle alapjuk nincsen.1

A kötelesség érzete Spencer szerint következőképen keletkezik: A legalsóbb fokon álló emberek közül, kik akkor még hordákban éltek, soknak olyat is kellett tennie vagy félbeszakítania, amire a vadtársak haragjától való félelem indította A következő fokon hozzájárult az erősebb főtől való félelem, ki némely neki nem tetsző cselekvést vagy mulasztást büntetéssel sújtott. Ehhez járult végül a megholtak léikéitől való félelem, akikről azt hitték, hogy valahol még a közelben tartózkodnak és bizonyos cselekvéseket megbüntetnek. így alakult ki a cselekvésnél a kényszer érzete, az az érzés, amelyet általában oly cselekvésekre is kiterjesztettek, melyeket ugyan senki sem büntetett, de amelyek magukban hátrányosak és károsak.

Fokozatos fejlődés útján a «keil» érzése mindinkább eltűnik, és végül minden kényszer nélkül, csupa jókedvből tesszük azt, ami igazságos, jó. Spencer azt hiszi, hogy «imitt-amott» már ismer is olyan embereket, akik körülbelül eddig a fokig jutottak.

A Spencer-féle fejlődési elmélet körül forog manapság majdnem minden modern erkölcsbölcselő. így pl. a hires Paulsen is.

562 HARMADIK KÖNYV

1 V. ö. Spencer, Prinzipien der Ethik. I. 45. és Oaupp. Herbert Spencer. 146.