Cathrein Viktor: Katholikus világnézet. A modern ember "Igazságra vezető kalauza" (SJ) (Budapest, Stephaneum Nyomda, 1911)
Harmadik könyv. A katholikus erkölcstan alapvonalai
A KATHOLIKUS ERKÖLCSTAN ALAPVONALAI 561 «A «keil» eszméje Pincsi kutyánál kivételképen erős, de az Ízlése is nagyon szokatlan. A hús helyett inkább az édességet szereti». Jones és Spencer beismerik, hogy nem tudhatni, miképen alakult ki a Pincsi kutyánál az a «keil». Természetes, hogy senki sem tudhatja, mert ép ez a «keil» a kutyában egyáltalán meg sem volt soha. Pincsi állítólag «oly módon» kért bocsánatot haragos viselkedéséért, «melyet félreérteni lehetetlen». Miben nyilatkozott ez a félre nem érthető mód? Tán a farkát csóválta? Avagy mellső lábával mellét verte? Vagy talán új szinezetű morgást hallatott? Jonesnak és Spencernek figyelembe kellett volna venniök e fontos körülményeket, mert különben nem állíthatják ezt: «Szemmel- láthatólag rájött arra, hogy előbb nem azt tette, ami «keil», megszegte a törvényt, mely az ő lelkében (lelkiismeretében) is él». Ilyen lappáliákra építi Spencer az állati lelkiismeretről szóló elméletét. Az állatokba beleviszi azt, amit feltalálni szeretne. De ilyen önkényes állításokkal ugyan senkit sem fog félrevezetni. Évezredek óta figyelik az emberek az állatok viselkedését, különösen a háziállatokét, minden lehető állapotban és alkalommal, és ítéletüket régóta megalkották róla. Hogy az állatok ösztönszerű és tenyészéletükben az emberek cselekvéseivel hasonlatosságot mutatnak, régen tudjuk, de napnap után tapasztaljuk, évezredek óta tudjuk azt is, hogy az állatoknak csak ösztönük van, nem pedig eszük és hogy azért fogalmuk sincsen a törvényről, parancsról, kötelességről, tartozásról és hasonlókról. Különben is Spencer önmagának mond ellent a a kutyahistóriával. Pincsiről azt állítja, hogy a «kell»-t nem örökölte. Más helyen azonban a szervezetnek Katholikus világnézet. 36
