Cathrein Viktor: Katholikus világnézet. A modern ember "Igazságra vezető kalauza" (SJ) (Budapest, Stephaneum Nyomda, 1911)
Harmadik könyv. A katholikus erkölcstan alapvonalai
Amit az afrikai négerekről mondottunk, Ausztrália négereire, Polynézia és Amerika vad törzseire is áll.1 2. §. A lelkiismeret lényegéről és eredetéről szóló modern vélemények. A lelkiismeret általános emberi tünemény. Nincs nemzeti, helyi vagy időbeli határokhoz kötve. Szavát minden emberi szív hallja, még a legelhanyagoltabb vademberé is, aki pedig, látszólag, gyermeki gondtalanságban tölti napjait. A kétségbe nem vonható bizonyítékok ellenére is miért tagadják mégis olyan sokan ezt az igazságot? Mert kellemetlen rájuk nézve és mivel álláspontjukból kiindulva meg sem magyarázható. Egyikük nyíltan be is vallja ezt. «Ha föltesszük is, hogy a lelkiismeret kezdettől fogva ugyanazokat a cselekvéseket parancsolta, avagy tilalmazta — írja Rée Pál2 — akkor is alig lehetséges egy általánosan föllépő belső törvénynek magyarázatát találni, vagy, ami ezzel egyértelmű, természetfölöttinek kellene mondanunk e törvényt. Mert ha kérdezzük: Hogyan lett lakója minden emberi szívnek ez a parancs, mely mindig és mindenütt egy és ugyanaz, ha kérdezzük, hogy ki hozta be hozzánk, mindjárt az Istenre kell először gondolni.» Valóban, ha egyszer megengedjük a lelkiismeret általánosságát és egységét, csak Istenre vezethetjük vissza. Nem is kíméltek semmi fáradságot, csakhogy a lelkiismeret eredetét Istentől függetlenül tudják magyarázni. De fáradozásukat terméketlen földre pazarolták. A materialisták maradnak a saját álláspontjukon még és A KATHOUKUS ERKÖLCSTAN ALAPVONALAI 555 1 V. ö. Cathrein, Moralphilosophie I.4 618. skk. ? Pie Entstehung des Gewissens. (1885.) 31,
