Cathrein Viktor: Katholikus világnézet. A modern ember "Igazságra vezető kalauza" (SJ) (Budapest, Stephaneum Nyomda, 1911)

Harmadik könyv. A katholikus erkölcstan alapvonalai

552

HARMADIK KÖNYV

bűntudat még a legvakmerőbbet is félénkké teszi. Plu- tarchos szerint a visszaemlékezés minden fájdalmunkat enyhíteni szokta, de a lelkiismeret fájdalmait csak még nagyobbakká teszi. Elmondja a többi között, mint árulta el magát egy apagyilkos, amikor vendégség alkalmával a fecskék sipogását, mely tettére emlékeztette, nem volt képes elviselni. Polybius úgy véli, hogy a lélekben lakozó lelkiismeretnél rettenetesebb tanú és rendíthetetlenebb vádló nem létezik.1 Agamemnon első karéneke a rossz lelkiismeretre vonatkozólag ezeket mondja:

«Bűnét a bűnös álomban is érzi ;

Szorongva reszket és bár nem akarja :

A jobb belátás megvillan agyában».

Végül említsük meg a nagy Stagirita mondását, hogy a gonoszok maguk elől menekülnek és mindig csak mások társaságát keresik föl, mert ha egyedül vannak, bensejük elriasztó képet állít elébük, míg a társaságban inkább elfelejtik.1 2

A rómaiak közül Cicero igen sok helyen beszél a jó és rossz lelkiismeretről. Tanítja, hogy a lelkiismerettől egy ujjnyira sem szabad elfordulnunk,3 megtiltja a kétes esetekben való cselekvést, akár jó, akár rossz legyen az.4 Szerinte, ha tudatában vagyunk, hogy helyesen éltünk, a lelkiismeret a legédesebb jutalom.5 Ha a betörőnek sikerült is elmenekülni a biró büntetése elől, a lelkiismerettel járó félelem, gyötrelem mégsem hagyja el.5

Seneca azt állítja, hogy senki sem becsüli nagyobbra

1 Schmidt, Ethik der Orie- * De offic. 1, 9.

chen. I. 218. 5 De senect. 3.

2 Ethic. 9, 4. 6 De leg. 1, 14,

3 Epist. ad Attic. 13, 20,