Cathrein Viktor: Katholikus világnézet. A modern ember "Igazságra vezető kalauza" (SJ) (Budapest, Stephaneum Nyomda, 1911)
Harmadik könyv. A katholikus erkölcstan alapvonalai
A KATHOLIKUS ERKÖLCSTAN ALAPVONALAI 553 az erényt annál, aki hirnevét is feláldozza csak azért, hogy lelkiismeretét tisztán őrizhesse meg.1 Juvenalis a legnagyobb gonoszságnak tartja, ha valaki engedve a a fenyegetésnek, hamisan esküszik és életét a kötelességnél többre becsüli.2 Jellemző a római felfogásra az is, amit Tacitus3 Tiberius lelkimardosásairól, Suetonius4 pedig az anyagyilkos Néró lelkiállapotáról mond el. Az egiptomiak véleménye a lelkiismeretről a halottak könyvének fentebb idézett helyéből is világosan kitűnik.5 Az Ítélet főrészét a szívnek, vagyis a lelkiismeretnek megvizsgálása és mérlegelése alkotja. A legrejtettebb gondolatok és vágyak sem kerülik el a figyelmet és mindegyik befolyással van a vádlott jó vagy rossz sorsára. Épen ezért nem egyszer találkozunk az egiptomiak irodalmában olyan intelmekkel, melyek a nagy Ítélet napját állítják az olvasó szemei elé, hogy meg ne feledkezzék róla. Egy hárfás éneke pl. a következőt mondja: «Jusson eszedbe a nap, melyben utadat megkezded az ország felé, ahová csak menni lehet, de visszatérni többé nem szokás. Jól esik aztán a tudat, hogy jó életet éltél ; légy azért igazságos és gyűlöld a hamisságot, mert aki az erényt kedveli, diadalt arat.6 Az Ítéletnapról, valamint a szív vizsgálásáról és kiválasztásáról a jó vagy rossz sorsra hasonló felfogást vallanak az asszírok és babyloniaiak, perzsák, kínaiak és indusok is.7 Még csak egy bizonyítékot hozunk föl, az ó-indus Kalidasa költőét a Sakuntalából :8 1 Epist. 72. 2 Satir. 8, 80. 3 Annal. 6, 6. 4 Nero c. 34. 5 Lásd fent. 6 Le Page Renouf\ Vorlesungen über Ursprung und Entwicklung der Religion der alten Ägypter (1882.) 66. 7 Caihrcin, Moralpliilosophie I.4-574. skk. 8 Gizyckinél említve: Vom Baum der Erkenntnis III. 459.
