Cathrein Viktor: Katholikus világnézet. A modern ember "Igazságra vezető kalauza" (SJ) (Budapest, Stephaneum Nyomda, 1911)
Bevezetés - Első könyv. Az ember
10 ELSŐ KÖNYV undorral és borzadással tölt el, hamarosan eltávolítjuk szemeink elől és mélyen rejtjük a földbe, hogy ne legyen terhűnkre. L’homme machine! Miután a XVIII. század közepe táján egyik francia materialista ilyen címen könyvet bocsátott közre, e theoria védelmére a legszélesebb körök szálltak síkra, ma már kathedrákról hirdetik, igazi és helyes tudománynak magasztalják ezt a felfogást, melynek igazában már csak az avult nézetű vaskalapos fők kételkedhetnek. 3. §. Az ó'snemződés kérdése. Ezt az evolucionista felfogást szerencsére maga a modern tudományos kutatás döntötte meg. Világos, hogy ha az élő lényeket, különösen pedig az embert, nem az Isten teremtette, akkor csak valamiféle őstiemződés- sei (generatio aequivoca) keletkezhettek az élettelen anyagból. Volt idő, mikor a földön annak gáznemű és izzó állapota miatt a szerves élet egyáltalán lehetetlen volt. «A tudomány az életet a protoplazmához köti... A protoplazma azonban csak akkor fejthetett ki élettevékenységet, mikor a föld felszíne 100 fokon alul levő hőmérsékletre hült ki».1 Hogyan eredt tehát az élet? Ha mellőzzük a teremtőt, egyetlen némileg elgondolható magyarázatunk volna valami ősnemző- dés. «Ha az ősnemződés hipotézisét el nem fogadja, írja valakinek Haeckel,1 2 akkor a kifejlődési elméletnek eme egyetlen (!) pontján a természet erőit meghaladó teremtés csodájához kell menekülnie». 1 I. Reinke, Naturwissenschaftliche Vorträge für Gebildete aller Stände. (1907) 1. füzet 17—18. 1. 2 Natürliche Schöpfungsgeschichte (1878) 309.
