Cathrein Viktor: Katholikus világnézet. A modern ember "Igazságra vezető kalauza" (SJ) (Budapest, Stephaneum Nyomda, 1911)

Harmadik könyv. A katholikus erkölcstan alapvonalai

telni iparkodott. Ki kell tehát mutatniok, hogy miképen keletkezett a nemzeteknek ez a közös vallása. Szinte verejtékezve keresik a megoldást erre a kérdésre és közben a legkalandosabb feltevéseknél nem érnek tovább.

A XVIII. század szabadgondolkodói a vallás keletkezését fortélyos papok vagy uralomra vágyó államférfiak csalásával akarták megmagyarázni. Ezt a magyarázatot ma már senki sem veszi komolyan. Mert mégis csak túlságosan naiv dolog egy általános emberi jelenséget, mellyel mindenkor és mindenütt találkozunk és amely az emberektől a legnagyobb áldozatot követeli, egyszerűen csalással magyarázni, kivált mikor e föltevés szerint legtöbbször maguk a csalók járnának a legrosszabbul.

Hogy Kant miként származtatja a vallást gyakorlati ész követelményeiből, Schleiermacher és utána a «modernisták» az érzelmekből, már kifejtettük. A vallás eredetéről való többi felfogást három elméletre vezethetjük vissza. Az első ú. n. kivetitési elmélet (Projektionstheorie). A vallás — mondják sokan — szivünk valódinak gondolt vagy tárgyiasított vágyaiban és szükségleteiben áll, a közmondás szerint: Amit kívánunk, azt szívesen elhisszük. A vallás «a nép metafizikája». Szivünk megmérhetetlen üressége és vágya hajt bennünket, hogy képzelőerőnk olyan eszményi világot teremtsen, mely megfelel szivünk szükségleteinek. Az ember fantáziájának ezen alkotása előtt térdre borul és életben-halálban tőle remél vigaszt és segítséget. Feuerbach alkotta meg először ezt az elméletet, melyet ma sok bölcselő mint pl. Wundt, Ziegler és mások mindig új és új alakban elevenítenek fel. Eszerint az elmélet szerint a vallás az összes népek538 HARMADIK KÖNYV