Cathrein Viktor: Katholikus világnézet. A modern ember "Igazságra vezető kalauza" (SJ) (Budapest, Stephaneum Nyomda, 1911)
Harmadik könyv. A katholikus erkölcstan alapvonalai
a szükségletből ered, hogy a vallást külsőképen is kifejezésre juttassuk és bevalljuk. A kultusz legfőbb formáihoz tartoznak a szentségek, melyek szuggesztiv erővel biró merő szimbólumok, lassankint fejlődtek ki és mivel mindig meg kell felelniök a nép vallási szükségletének, idővel szükségképen változnak. Az egyház és a szentségek tehát nem nyugosznak természetfölötti rendelésen, csak a vallásos hit alkotásai. De mivel ebben a hitben, mint a kereszténység vallásos érzéseiben Krisztus tovább él, azért Krisztus alkotásainak is nevezhetjük őket. Ez a modernisztikus vallás alapjában csak katholikus kifejezésekbe burkolt utánzata a liberális protestánsoknál régóta meghonosított Schleiermacher-féle vallásos felfogásnak. Méltán mondja róla X. Pius pápa, hogy nem egy eretnekség, hanem az eretnekségek egész gyűjteménye, melyeket az egyház már nagyon gyakran ünnepélyesen kárhoztatott. A modernizmus szerint tulajdonképen nincs természetfölötti kinyilatkoztatás, Krisztus nem az Isten emberré lett fia, hanem csak vallásos lángész, aki érett ahhoz, hogy saját tapasztalásait hatalmas szuggesztiók segítségével másokkal közölje. Szó sincs róla, hogy 0 az egyház isteni alapítója volna, nem alkotott ő semmiféle terminust, a szentségeket sem látta el természetfölötti kegyelemerőkkel. Röviden : alig van eretnekség, melyet a modernizmus új alakban föl ne támasztana. Azt az állítást, hogy a dogmák változásnak vannak alávetve és pedig olyan formán, hogy a tudományok előrehaladásával más értelmet nyerhetnek, mint amit az egyház értett és ért, a vatikáni zsinat ünnepélyesen elitélte;1 hasonlóképen elitélte A KATHOLIKUS ERKÖLCSTAN ALAPVONALAI 535 1 Concil. Vatie. Constit. de fide, de fide et ratione can. 3.
