Cathrein Viktor: Katholikus világnézet. A modern ember "Igazságra vezető kalauza" (SJ) (Budapest, Stephaneum Nyomda, 1911)

Harmadik könyv. A katholikus erkölcstan alapvonalai

azt az állítást is, mely az egész modernizmus alapját képezi, hogy t. i. az ész nem képes biztosan megismerni Istent, teremtőnket és Urunkat.1

De nem cáfoljuk tovább a modernizmust. Annak, aki eddig figyelmesen követte gondolatainkat, ez teljesen fölösleges volna. Ha a modernizmus igaz lenne, miben lenne több a kereszténység, a katholikus egyház a többi vallásfelekezettel szemben ? Csak azt sajnálhatjuk, hogy annyi modernista alávaló módon külsőleg bent marad az egyházban, de annak falait belülről döngeti, az eretnekség szellemét hirdeti benne. Ezért használnak mindig katholikus kifejezéseket, melyeknek azonban egész más értelmet tulajdonítanak.

2. §. A vallás keletkezése.

Vallástörténeti és bölcseleti munkákban nagy szerepe van manapság annak a kérdésnek : Hogyan keletkezett a vallás ?

Eddigi fejtegetéseink erre is csaknem teljesen kielégítő feleletet adnak. Már maga a puszta ész egész biztonsággal megismerheti az egy, örök, mindenható Istennek, az ég és föld teremtőjének létezését. Ez a kereszténységnek is biztos tanítása.2

Istennek, Teremtőnknek és Urunknak megismeréséből szükségképen következik annak a kötelességnek megismerése is, hogy őt imádni, szeretni, tisztelni és neki szolgálni tartozunk és ezzel már a vallás szentélyében vagyunk.

A történelem bizonysága szerint az emberek eredetileg egyistenhivők voltak. Strausz V. és Torney3 ala1 L. fent. 2 L. fent. 3 Essays zur allgemeinen Religionswissenschaft. (1879. 45.) — V. ö. Pesch, Gott und Götter. (1890.); Gutberiet. Apologetik 1.

536 harmadik könyv