Cathrein Viktor: Katholikus világnézet. A modern ember "Igazságra vezető kalauza" (SJ) (Budapest, Stephaneum Nyomda, 1911)
Bevezetés - Első könyv. Az ember
6 ELSŐ KÖNYV hogy a látható világnak minden tökéletességét úgy egyesíti magában, mint a gyújtópont a nap sugarait. Már az éleseszű nagy Stagirita, Aristoteles is ezért nevezi őt mikrokosmosnak, kisvilágnak, szemben a makrokosmosszal, a nagyvilággal, melynek szinte kisebb kiadása. Testének anyaga, fizikai, chemiai erői és törvényei a szervetlen, élettelen természettel közösek. Mint a különféle kőzetek, a víz, levegő, ő is alá van vetve a nehézkedés törvényének, a vonzásnak és taszításnak, a meleg és hideg, fény és villamosság hatásainak stb. A növénnyel vegetativ életét osztja meg, bár tökéletesebb formában. Mint a fa és virág, szintén egy láthatatlan csirából veszi életét; táplálkozik, növekszik, fejlődik és egyszer újra meghal. Életének tartama is igen rövid. Szerencsés körülmények kicsit megnyujt- hatják, de valójában igaz marad, amit már a zsoltáros mondott: «A mi éveink napjai hetven esztendő, jó erőben nyolcvan esztendő, s mi azok fölött van, fáradság és fájdalom ; mert eljő az ernyedés, és elragadtatunk».1 A halál elől nem menekszik meg senki sem. Az állatok magasabb érzéki életét is megtaláljuk az emberben. Akárcsak az oroszlán, ló és madár, szintén rendelkezik érzéki megismerő és vágyóképességgel. Az állat nincs röghöz kötve, mint a növény, önmaga tudja és kénytelen is megkeresni a fenntartásához és fejlődéséhez szükségeseket, elkerülni az ártalmasakat. Ezért kapta az érzéki megismerés és az érzéki vágyódás képességeit. Az állati életnek minden érzéki rugója, az öröm, fájdalom, harag, félelem stb. érzelmei mind feltalálhatok az emberben is. 1 89. Zsolt. 10.
