Cathrein Viktor: Katholikus világnézet. A modern ember "Igazságra vezető kalauza" (SJ) (Budapest, Stephaneum Nyomda, 1911)
Harmadik könyv. A katholikus erkölcstan alapvonalai
a katholikus erkölcstan alapvonalai 403 vény es igazságosság (iustitia legalis), mely arra kötelez, hogy a nyilvános közületnek, melynek tagjai vagyunk, a fenntartására és a közjó elérésére szükségeseket megadjuk. Az állam pl. jogosan követeli alattvalóitól, ami fönnmaradásához szükséges. Az ember természete és szükségletei arról tanúskodnak, hogy Isten az állam fennállását akarja. Az államnak tehát rendelkeznie kell azzal a joggal, hogy tagjaitól a fenntartásához szükségest követelhesse, és a tagok kötelesek azokat megadni. Az az erény, mely minket ennek a kötelességnek teljesítésére képesít, a törvényes igazságosság. Törvényes igazságosságnak azért nevezzük, mert a törvénynek (lex) feladata egyes eseteben megállapítani a tagok kötelességeit a közösséggel szemben. Az összesség, illetőleg annak vezetői kötelesek a nyilvános javakat vagy terheket a tagok közt méltó voltuk és képességeik szerint felosztani. Ezt az osztó igazságosság kívánja (iustitia distributiva). Végül a társadalom tagjaira az a kötelesség hárul, hogy egymás közt is mindenkinek megadják a magáét. Erre készségessé teszi őket a kölcsönös iazságos- ság (iustitia commutativa). A szó legszorosabb értelmében csak ezt az utolsót nevezzük igazságosságnak, mert ez állítja helyre a tökéletes egyenlőséget a tartozás és annak kiegyenlítése között, vagyis megvalósítja, hogy a társadalom minden egyes tagjának épen annyit adjunk, amennyivel neki tartozunk. A kölcsönös igazság tárgyát képezi minden, amit az ember sajátjának mondhat és követelhet. Ide tartoznak mindenek előtt a test belsőjavai : az élet, az egészség és a test sértetlensége. Tehát jogsértés embertársunk javainak minden szabadon elkövetett megsértése, még pedig nemcsak akkor, ha szándékolt, hanem akkor is, ha gondat26*
