Cathrein Viktor: Katholikus világnézet. A modern ember "Igazságra vezető kalauza" (SJ) (Budapest, Stephaneum Nyomda, 1911)
Harmadik könyv. A katholikus erkölcstan alapvonalai
404 HARMADIK KÖNYV lanság idézte elő, tehát nem csupán a gyilkosság, emberölés, csonkítás és minden tettleges bántalmazás stb. hanem ezeknek vétkes könnyelműséggel való előidézése is jogsértés felebarátunkkal szemben. A gyáros vagy a bánya- tulajdonos pl. aki nem valósítja meg a munkásai életének és egészségének megvédésére szükséges óvóintézkedéseket, súlyos jogsértést követ el, ha azok emiatt életüket vesztik, vagy egészségükben kárt szenvednek. Csak két eset van, amikor az embertárs megölése jogosan történhetik. Az egyik eset akkor áll elő, ha az ember önmagát vagy másvalakit jogtalan támadással szemben védeni kénytelen. A gyilkos vagy a rabló támadásával szemben mindenki jogosan védekezik. Ha a jogtalan támadó eközben esetleg életével lakói, az ő hibája. De van még egy másik eset is. A nyilvános hatalomnak joga van a kihágásokat megfelelő büntetésekkel megtorolni,. súlyos bűntényeket, pl. gyilkosságot, felségárulást stb. magával a halállal is. Napjainkig csaknem minden állam kivétel nélkül eszerint az elv szerint járt el, mert a társadalomnak igen sok bűnténnyel szemben úgyszólván a halálbüntetés az egyetlen megfelelő védőeszköze. 1 Valamint testének belső javaira, joga van az embernek szabadságára is. De vannak egyéb jogok is. A férjnek joga van, hogy hitvese hű maradjon hozzá, kiki joggal várhatja, hogy jóhirneve továbbra is megmaradjon. A jó- hirnév mások jó vélekedése felőlünk, ami abban a módban nyilatkozik meg, amint rólunk beszélnek. Embertársaink jóhírnevét sérti mindenekelőtt a rágalmazás, mely abban áll, hogy másokról költött hibákat vagy bűnö1 Bővebbet a halálbüntetésről, Cathrein : Moralphilosophie II.4