Cathrein Viktor: Katholikus világnézet. A modern ember "Igazságra vezető kalauza" (SJ) (Budapest, Stephaneum Nyomda, 1911)

Harmadik könyv. A katholikus erkölcstan alapvonalai

404 HARMADIK KÖNYV lanság idézte elő, tehát nem csupán a gyilkosság, ember­ölés, csonkítás és minden tettleges bántalmazás stb. hanem ezeknek vétkes könnyelműséggel való előidézése is jog­sértés felebarátunkkal szemben. A gyáros vagy a bánya- tulajdonos pl. aki nem valósítja meg a munkásai életének és egészségének megvédésére szükséges óvó­intézkedéseket, súlyos jogsértést követ el, ha azok emiatt életüket vesztik, vagy egészségükben kárt szenvednek. Csak két eset van, amikor az embertárs megölése jogosan történhetik. Az egyik eset akkor áll elő, ha az ember önmagát vagy másvalakit jogtalan támadással szemben védeni kénytelen. A gyilkos vagy a rabló támadá­sával szemben mindenki jogosan védekezik. Ha a jogtalan támadó eközben esetleg életével lakói, az ő hibája. De van még egy másik eset is. A nyilvános hatalomnak joga van a kihágásokat megfelelő büntetésekkel meg­torolni,. súlyos bűntényeket, pl. gyilkosságot, felségáru­lást stb. magával a halállal is. Napjainkig csaknem minden állam kivétel nélkül eszerint az elv szerint járt el, mert a társadalomnak igen sok bűnténnyel szemben úgy­szólván a halálbüntetés az egyetlen megfelelő védő­eszköze. 1 Valamint testének belső javaira, joga van az ember­nek szabadságára is. De vannak egyéb jogok is. A férjnek joga van, hogy hitvese hű maradjon hozzá, kiki joggal vár­hatja, hogy jóhirneve továbbra is megmaradjon. A jó- hirnév mások jó vélekedése felőlünk, ami abban a mód­ban nyilatkozik meg, amint rólunk beszélnek. Ember­társaink jóhírnevét sérti mindenekelőtt a rágalmazás, mely abban áll, hogy másokról költött hibákat vagy bűnö­1 Bővebbet a halálbüntetésről, Cathrein : Moralphilosophie II.4

Next

/
Thumbnails
Contents