Cathrein Viktor: Katholikus világnézet. A modern ember "Igazságra vezető kalauza" (SJ) (Budapest, Stephaneum Nyomda, 1911)

Második könyv. A keresztény ember a természetfölötti kinyilatkoztatás világában

A TERMÉSZETFÖLÖTTI KINVILATKOZT AT ÄS VILÁGÁBAN 211

Istenben, égnek és földnek Teremtőjében és a Jézus Krisztusban, az ő Fiában, ki születék Szűz Máriától, a zsidók által keresztrefeszitve meghalt és eltemettetett ; harmadnapon föltámada, fölméne mennyekbe s eljő egykor Ítélkezni».1

Annak is Krisztus föltámadása volt az oka, hogy a keresztények már az apostolok idejétől kezdve szombat helyett vasárnapon ültek ünnepet, mint Barnabás1 2 szent Ignác3 és szent Justin4 bizonyítják. A második században voltak ugyan vitatkozások akörül, hogy mikor kell husvétot (husvétvasárnapját) megülni, de magáról a föltámadásról, mely az ünnep tárgyát képezte sohasem kételkedtek. Még az eretnekek és apocryphek sem vonják kétségbe sohasem a föltámadás tényét.

Hogyan is fogadták volna el a zsidók és pogányok az apostolok tanítását, ha nem tudtak volna a föltámadásra hivatkozni? Krisztust keresztre feszítették és az egész nép elhagyta, a birói hatalom kivégeztette — és mégis midőn néhány héttel később Jeruzsálemben ugyanazon nép előtt beszél Péter, azonnal több ezer ember tért meg közülük. Lehetséges lett volna ez, ha az apostolok hallgatóikat a föltámadás igazságairól teljesen meg nem győzik?

És az Isten hogyan erősíthette volna meg számos csodával Péternek és a többi apostoloknak Krisztus föltámadására vonatkozó bizonyítékait, hogyha azok hamisak lettek volna? Midőn Péter és János az «ékes kapunál» a született sántát meggyógyították, Péter így

1 V. ö. Wilmers, De religione revelata 313. Egyesek Aristides Apológiájának keletkezési idejét Antoninus Pius (138—161) idejére teszik. V. ö. Ehrhard, Die altchristl. Literatur I. 208. sk.

2 C. 15. n. 9. Funk, Opera P. ap. 1. 49. 3 Ad Magnes. 3. Ad

Smyrn. 7. 4 Ápol. I. 67.

14*