Cathrein Viktor: Katholikus világnézet. A modern ember "Igazságra vezető kalauza" (SJ) (Budapest, Stephaneum Nyomda, 1911)
Második könyv. A keresztény ember a természetfölötti kinyilatkoztatás világában
210 MÁSODIK KÖNYV. A KERESZTÉNY EMBER 4. §. A legrégibb hagyomány is bizonyítja Jézus föltámadását. Hogy mily nyomatékkai hirdették az apostolok a föltámadást, közvetlen tanítványaik bizonyítékaiból is látjuk. Római Kelemen, aki Irén tanúsága szerint, még személyesen érintkezett az apostolokkal, a korinthusiakhoz írt levelében ismételten hivatkozik Krisztus föltámadására. Többek közt ezeket mondja: «Krisztust Isten, az apostolokat pedig Krisztus küldötte, ezért mentek széjjel miután parancsot kaptak és a mi Urunk Jézus Krisztus föltámadásáról teljesen megbizonyosodtak, Isten szava által megerősítve, a Szentlélekbe helyezett erős bizalommal, hirdetve Isten országának eljövetelét».1 Ignác vértanú, János apostol tanítványa, úgy a trallesiekhez, mint a smyrnai egyházhoz intézett leveleiben Jézus halálát és dicsőséges föltámadását üdvözülésünk alapjának mondja.2 Justin, Irén, Tertullián és Origenes irataiból tudjuk, hogy a II. században keleten és nyugaton kötelező hitvallás (regula fidei) volt használatos az egyházi liturgiában, ami tehát kétségen kívül az apostolok korából származik. Bizonyára ez az a hitvallás, amit már szent Pál is emleget.3 Hitágazatai közt megvan Krisztus halála és föltámadása is. Aristides 125—126-ban Kr. u. egy Apológiát nyújtott át Hadrián császárnak. E munkának nem régiben fölfedezett töredékei épen az apostoli hitvallás legfőbb ágazatait magyarázzák és általánosan elfogadottnak tüntetik föl. A bennök foglalt hitágazatok így hangzanak : «Hiszünk a mindenható 1 Epist. ad. Cor. 1, 42.1. u. o. c. 24. Smyrn. 1. 3 L. fent 207. 1. 3 Ad. Trail. 9. Ad.
