Cathrein Viktor: Katholikus világnézet. A modern ember "Igazságra vezető kalauza" (SJ) (Budapest, Stephaneum Nyomda, 1911)
Második könyv. A keresztény ember a természetfölötti kinyilatkoztatás világában
200 MÁSODIK KÖNYV. A KERESZTÉNY EMBER őszinteséggel és naivság hangján úgy, hogy az írónak egészen a lelke mélyébe tekinthetünk.1 De a csalás teljesen lehetetlen is. Jogosan mondja Schanz: «Történeti időben, nem sokkal Jézus halála után az I. században, egyáltalán lehetetlen lett volna, hogy a költői monda és mithosz az egyszerű hitet képzelő erővel szabadon, szándékosan vagy nem szándékosan kiszínezze és történeti helyességét és hűségét csodálatra méltó egyszerűségben azután is megőrizze». Emberek, kik nagyobb képzettség hijján, bizonyára nem a bölcselők módjára gondolkoztak és írtak, hogyan lettek volna képesek arra, hogy aránylag rövid idő alatt oly tanokat találjanak ki, melyek annyira egyeznek, hogy egyszerűségüknél fogva oly nagyszerű következetes, elméleti és gyakorlati rendszert alkotnak, melynek nincsen párja, ha t. i. meggondoljuk, hogy sok ember, különböző helyen és időben, egymástól függetlenül oktat ki bennünket Jézus életéről és tanáról? hogyan lehetséges, hogy egységes iskolát alapítsanak, melynek erkölcsi és szellemi egyöntetűsége példátlan, ha nem lett volna egy és ugyanaz a tanítómesterük és ha nem adták volna hű leírását annak, amit ő cselekedett és beszélt ? 2 2. §. Jézus valóban meghalt. Mit mondanak nekünk ezek az általánosan is valódiaknak és hiteleseknek elismert apostoli iratok, még abban az esetben is, ha sugalmazott voltuktól eltekintünk és tisztán mint történeti forrásokat tanulmányozzuk? Tanúságot tesznek mindenekelőtt arról, hogy Jézus a keresztfán igazán és valóban meghalt. Mind a négy 1 L. Schanz, Apologie des Christentums. Il3 721. 2 L. u. o. 722.
