A Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája 1874-1909. Munkálatok - 72. évfolyam (Budapest, Stephaneum, 1909)
Pap József: A magyar egyházirodalmi iskola története 1874-1900
94 IRODALMI ÖNKÉPZÉS levele a zsidókhoz» c. a. sikerült fejtegetést olvas hatunk Polák Istvántól. Bundala János azt kutatja «Irt-e szent Pál a laodiceaiakhoz levelet?» Hegedűs János az utolsó vacsora idejét igyekszik meghatározni. Az eredeti dolgozatok mellett az idegen szerzők kiváló műveit is fordítgatják. Németh Dezső Thele- mann Ottó nyomán írta meg «A világ keletkezése a népmondák és a Szentirás szerint» c. munkáját. Valihora Ágoston Reinket követi «A Jónás király uralkodása alatt felfedezett törvénykönyvről» szóló fejtegetéseiben, Praznovszky Antal pedig Moellers W.-t «A teremtés szent Ágoston után» c. értekezé- sében. Simon György «Az Ararat» fekvését Kaulen után igyekszik megállapítani. «A vízözön bibliai hagyomány»-áról orosz művet fordít le Andrejkovlts Mihály. Farkas Károly az «Ékirások és a babyloni teremtés-történet» között fennálló viszonyt Ounkel nyomán törekszik megfejteni. A kánontörténet is több értékes dolgozatnak szol- gált anyagul. «A Muratori töredék és az újszövet- ségi kánon»-ról Ambrus István értekezett. «Római szent Kelemen kánontörténeti tanúságtételé»-t Dán- gelmajer Lipót, Eusebius «História Ecclesiastica»- jának kánonját pedig a dogmatörténettel kapcsolat- ban lVéber Pál fejtegette. A szentirástudomány dolgozatainak számával vete- kedik a történelmi művek nagy csoportja. Az egy- háztörténelem érdekli főképen a tagokat, első sorban a hazai. Az általános egyháztörténelem köréből arány- lag kevés dolgozattal találkozunk. Ilyenek Vogl Már-
