A Budapesti Növendékpapság Magyar Egyházirodalmi Iskolája 1874-1909. Munkálatok - 72. évfolyam (Budapest, Stephaneum, 1909)
Pap József: A magyar egyházirodalmi iskola története 1874-1900
IRODALMI ÖNKÉPZÉS 95 ton ״Reformáció a történelemben» c. műve, Janiczky Béla «A keleti egyházszakadásnak története; az egyesülési kísérletek s a szakadár egyház jelen ál- lásá»-ról szóló dolgozata. Hasonló tárgyat dolgozott fel Paul Ágoston «Egyesülési kísérletek a keleti egyházak és a szentszék között» és Hodlnka Antal az «Unió kísérletek Szerbiában» c. értekezésében. Hodinka irt «Az újkori manicheusokról» is. Kákonyi Sándor «Szent Bernât eszméi az egyház reformja körül a Xll.-században» c. a. mutatott be érdekes történeti munkát. Beszkid Miklós a jeruszálemi ki- rályság alapításának történetét dolgozta fel II. Balduin haláláig (1099—1131). A szerzetesrendek közül főképen a jezsuitarend foglalkoztatta az iskolát. Szemnecz Emil hatalmas munkát írt «A Jézustársaság eltörlésének oknyomozó története» cimen. Ismertette a társaság célját. Cáfolni igyekezett az ellenségeik által terjesztett vádakat. Méltatta áldásos hitterjesztői működésüket. Szólott Pombal vádjáról is, az állítólagos jezsuita királyról. Festette a jezsuiták kereskedését, XIV. Benedek ve- lük szemben elfoglalt állását és XIII. Kelemen eljá- rását. Pombal és Saldanha tettei ellen s a király ellen elkövetett merénylet okait s az ezt követő bünpert. A magyar jezsuitákról szól Csiky Miklós dolgozata «A jezsuiták első tartózkodása Erdélyben» cimen. Míg Roska Jenő «Carillo működésé»־t ismertette Veress Endre legújabb oklevélgyűjteménye alapján. És itt már áttértünk a magyar egyháztörténet kö- rébe, amely igen sok értékes munkával dicsekedhe- tik. Mindjárt az 1874/5. tanév elejétől hatalmas vál-
